Fischer Ferenc (építész)
| Fischer Ferenc | |
| Született | 1871. július 29. Komárom |
| Elhunyt | 1921. május 30. (49 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fischer Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fischer Ferenc (Komárom, 1871. július 29. – Budapest, 1921. május 30.) magyar építész.
Élete
[szerkesztés]1895-ben szerzett építész oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kezdetben Korb Flóris és Giergl Kálmán mellett dolgozott, később önállósította magát. Jó barátságot ápolt Zsolnay Vilmossal. Stílusára – főleg korai munkáinál – Lechner Ödön hatott.[1][2] Budapesten villák, vidéken középületek és bérházak tervezése, gyakran kivitelezése köthető a nevéhez. Fiatalon, alig 49 éves korában hunyt el 1921-ben Budapesten.[1]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1893: Havas-bérház, Budapest, Dohány utca 68. / Kertész utca 2.[3]
- 1895: Izraelita Jótékony Egylet szegénymenháza, Komárom (közelebbi megjelölés nélkül)[1]
- 1897: Unger Mór műteremháza, Budapest, Szabó József u. 23.[1][4][5]
- 1898: bérház, Szombathely (közelebbi megjelölés nélkül)[6][7]
- 1902: vidéki takarékpénztár, Komárom[1]
- 1905: Kästenbaum–Korsky-ház, Eszék[8]
- 1909: Fischer-villa, Budapest, Keleti Károly u. 33. (berendezését is maga tervezte)[1][9]
- 1909: Fischer-bérház, Budapest, Keleti Károly u. 33. (a villával egy telken)[1][10]
- ?: Spitzer-ház római katolikus polgári leányiskolával, Siklós[1]
- ?: Spitzer-sírbolt, Siklós, Izraelita temető[1]
Vezette a Keleti Károly utcai lakóháza melletti – Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett – villa kivitelezését is.[1]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1896: belvárosi bérház, Szombathely (I. díj)[1]
- 1897: Komáromi Kórház, Komárom[1]
- 1900: szálloda, Siklós (I. díj)[1]
- 1900 k.: görögkeleti dóm, Nagyszeben[1][11][12]
- ?: bérház, Budapest, Petőfi u. 9.[11]
- ?: nyaraló, Budapest (közelebbi megjelölés nélkül)[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Gerle, i. m., 47. o.
- ↑ Déry, i. m., 106. o.
- ↑ http://www.urbface.com/budapest/a-havas-berhaz-2
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=szabo-j-u-23&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2020/4/27/ahol-minden-utcara-jut-egy-de-inkabb-tobb-hires-muvesz-vagy-epitesz-istvanmezo-rejtett-villanegyede
- ↑ https://www.nyugat.hu/cikk/3825_az_elegancia
- ↑ Szendrei, i. m., 256. o. [1]
- ↑ https://kepesujsag.com/a-magyar-szecesszio-epuletei-eszeken/
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=keleti-k-u-33x&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=keleti-k-u-33&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ a b c https://www.nyugat.hu/cikk/3825_az_elegancia
- ↑ Szendrei, i. m., 513. o. [2]
Források
[szerkesztés]- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg