Szalmás Piroska
| Szalmás Piroska | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1898. augusztus 7. Budapest |
| Elhunyt | 1941. augusztus 13. (43 évesen)[1] Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola ( – 1920-as évek) |
| Tevékenység | kórusvezető, zeneszerző, pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szalmás Piroska, Fischer Antalné (Budapest, 1898. augusztus 7. – Budapest, 1941. augusztus 13.)[1] kórusvezető, zeneszerző, pedagógus.
Munkássága
[szerkesztés]Budapesten született Szalmás (Stroh) Arnold hírlapkiadó és Jusztusz Szidónia (1874–1945) gyermekeként izraelita vallású családban.[2] Apai nagyszülei Stroh Adolf és Weisz Netti, anyai nagyszülei Jusztusz Bernát és Klein Róza (1842–1904)[3] voltak. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán szerzett zongoratanári oklevelet, tanárai voltak Székely Arnold, Kodály Zoltán, Weiner Leó és Thomán István. 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1929-től lett az SZDP tagja. 1930-ban Népdalkórus néven szervezte meg a későbbi Szalmás-kórus néven ismertté vált ifjúmunkáskórust, amely az 1930-as évek elején a KMP által irányított kultúrmunka egyik központja volt. A rendőrség felfigyelt tevékenységére, a kórust több ízben betiltották, ő maga rendőri megfigyelés alatt állt. Az énekkar műsorán munkásdalok, népdalok szerepeltek amelyeket az ő feldolgozásában adtak elő. Elsőként zenésített meg József Attila-verseket, több politikai tárgyú színpadi szatírát, kórusművet és dalt írt. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a kórussal, amelynek vezetését halála után Justus Pál (1944-ig), majd Szabados Zádor (1948-ig) vette át.
43 évesen hirtelen ragadta el a halál, temetése munkásmozgalmi esemény lett.[4]
Vonuljatok ki, Chansonok!
[szerkesztés]A Szalmás-kórus albuma eredetileg 1940-ben készült, 1 példányban, Pécsi Antal képeivel. Szalmás Piroska állította össze. Kiadta a Zeneműkiadó 1970-ben [Z.6200].[5][6]
Magánélete
[szerkesztés]1925. október 15-én kötött házasságot Fischer (Ármin) Antal grafikussal, Fischer Illés és Jusztusz Mária fiával.[7]
Műve
[szerkesztés]- A Szalmás-kórus krónikás-könyve 1930–1940 (SZDP, Világosság Nyomda, Budapest, 1940)[8]
Emlékezete
[szerkesztés]1977-ben az országos hírű vegyeskórus, az Építők Szakszervezetének Művészegyüttese Kórusa (korábban MÉMOSZ Dalárda) 1977-ben felvette a Bartók-tanítvány Szalmás Piroska nevét.[9]
2012-ben a Fővárosi Közgyűlés a budapesti Andrássy úttal párhuzamos Szalmás Piroska utcát Németh László utcává nevezte át.[10][11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b arcanum.com – Kézikönyvtár-Magyar életrajzi lexikon-SZ-Szalmás Piroska, Fischer Antalné (magyar nyelven). Arcanum Adatbázis Kiadó. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 957/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Jusztusz Bernátné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1032/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Szalmás Piroska grafológiával is foglalkozott
- ↑ Pécsi Antal: Vonuljatok ki, Chansonok! (Zeneműkiadó, 1970)
- ↑ Hajdu-Bihari Napló, 1970. április 16.. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 5.)
- ↑ Fischer (Ármin) Antal és Szalmás Piroska házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1452/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Szalmás Piroska: A Szalmás-kórus krónikás-könyve 1930–1940
- ↑ Építők Kórusa - Bemutatás (magyar nyelven). epitokkorus.webstor.hu[halott link]
- ↑ Kilenc utca kapott új nevet Budapesten (magyar nyelven). Origo
- ↑ Ideologikus utcaátnevezések Budapesten (magyar nyelven). mindennapi.hu. [2017. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 8.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Előterjesztés Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete részére
