Az (1. számú) Fibonacci-polinomok definíciója (amely a kiszámítási módjukat is megadja) a következő:
(C és n természetes számok, lásd https://oeis.org/A011973 ):
.
Ha (n) értéke 1-től 13-ig változik, az alábbi táblázatot kapjuk:
(n=1)
(n=2)
(n=3)
(n=4)
(n=5)
(n=6)
(n=7)
(n=8)
(n=9)
(n=10)
(n=11)
(n=12)
(n=13)
Az (1. számú) Fibonacci-polinomok (páratlan n-ek esetében)
megkaphatók a következő formulával is:
Az alábbi függvény (a Binet-formula általánosítása) is azonos eredményre vezet
(ez a Fibonacci-polinomok kiszámításának legbonyolultabb módja):
A (2. számú) Fibonacci-polinomok
A Fibonacci-polinomoknak létezik egy másik "családja" is.
Ez abban különbözik, hogy a műveletek során nem az utolsó,
hanem az utolsó előtti polinomot kell szorozni a "D" konstanssal.
(n=1)
(n=2)
(n=3)
(n=4)
(n=5)
(n=6)
(n=7)
(n=8)
(n=9)
(n=10)
(n=11)
(n=12)
(n=13)
Zárt formula:
Általános alak:
(Megjegyzés)
Legfőbb különbség a két polinom-család között az, hogy az 1. Fibonacci-polinomok "hiányosak"
(vagy csupa páros, vagy csupa páratlan kitevőjű hatványt tartalmaznak).
(Megjegyzés Nr 2.)
Mindkét polinom-családban közös, hogy ha az együtthatókat összeadjuk,
akkor Fibonacci-számokat kapunk, például:
ha (n=11)
vagy (n=13)
(Megjegyzés Nr 3.)
A rekurzió miatt, ha (n) értéke osztható (d)-vel, akkor osztható -vel, illetve
osztható -vel (akár konkrét számokról, akár polinomokról van szó).
(Megjegyzés Nr 4.)
Mindkét esetben, ha (n) értéke prímszám, akkor a hozzá tartozó polinom irreducibilis (a természetes
számok teste felett), ha (n) értéke összetett szám, akkor a hozzá tartozó polinom reducibilis.
(Megjegyzés Nr 5.)
Az (1. számú) Fibonacci-polinomok általános alakjában szereplő kifejezés
megkapható, mint az (másodfokú) egyenlet nagyobbik (pozitív) gyöke is,
továbbá ez a gyök egy állandó számokból álló ("homogén") lánctört határértéke is egyben:
.
ARANY, EZÜST ÉS FÉM-SZÁMOKAT ELŐÁLLÍTÓ POLINOMOK
A fent ismertetett két módszert kombinálni is lehet,
(amikor a C-vel és a D-vel való szorzást egy ütemben hajtjuk végre):
Polinomjaink (ha (n) értéke 1-től 13-ig változik) a következők:
(n=1)
(n=2)
(n=3)
(n=4)
(n=5)
(n=6)
(n=7)
(n=8)
(n=9)
(n=10)
(n=11)
(n=12)
(n=13)
Vegyük az alábbi (másodfokú) egyenlet két gyökét
(ahol (C) természetes szám, (D) egész-szám):
Ezzel a két gyökkel (a Fibonacci-számokat generáló függvény mintájára)
megkonstruálhatunk egy (három-változós) függvényt:
azaz
Ez a függvény (a hozzá tartozó polinomokkal együtt) "univerzális", mert
(I.) és esetén a "Fibonacci-számokat" állítja elő,
(II.) és esetén a "METAL-számokat" (ezüst, bronz, vörösréz) állítja elő,
http://villemin.gerard.free.fr/Wwwgvmm/Iteration/FiboGene.htm
(III.)
és esetében azokat a számokat, melyeknek a "négyzete háromszögszám", az
(Diofantoszi) egyenlet egész (M) megoldásait:
(M = 1, 6, 35, 204, 1189, 6930, 40391, 235416, 1372105, 7997214, 46611179, 271669860,
1583407981, 9228778026, 53789260175, 313506783024, 1827251437969, 10650001844790,
62072759630771, 361786555939836, 2108646576008245, 12290092900109634, 71631910824649559 ...).
(IV.)
és esetében a formulát kapjuk, ami esetében
a Fermat-féle prímszámokat állítja elő ,
(V.)
és esetében pedig Mersenne-számokat kapunk, képletük:
Bármilyen meglepő, ebből az következik, hogy a "Mersenne-számok" is rekurzívak: