Ferenczi Frigyes
| Ferenczi Frigyes | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Rosenberg Rafael 1867. szeptember 11. Pest |
| Elhunyt | 1935. július 21. (67 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenczi Frigyes, született Rosenberg Rafael (Pest, 1867. szeptember 11.[2] – Budapest, 1935. július 21.) magyar színész, színházi rendező, színműíró. Nagybátyja Goldmark Károly volt.[3]
Élete
[szerkesztés]Rosenberg Henrik kereskedő és Goldmark Rozália fia. Tanulmányait Pápán, Budapesten és a bécsi Burgtheater iskolájában végezte. 1892-ben Rakodczay Pál zombor-bajai színházához szerződött és ezt követően több vidéki városban működött, úgy mint Zombor, Baja, Szabadka, Debrecen és Szeged. Ez utóbbi két helyen voltak rendezői pályájának első állomásai. 1908 májusában elnyerte a Wagner-ösztöndíjat, majd négy évvel később az Országos Színészegyesület utazási ösztöndíját is megkapta. A fővárosban a Városi Színház rendezője volt. 1917-19-ben az Operaház rendezője, majd három évig a Fővárosi Operettszínház főrendezője lett. 1922-től haláláig ismét az Operaház tagja volt helyettes és főrendezőként. Opera-, operett-, balettlibrettókat írt és fordított. Szakmai tudása, személyisége a pályatársak között rendkívül népszerűvé tette.
Magánélete
[szerkesztés]Felesége Hevér Júlia (Szeged, 1872–?) színésznő volt, akit 1893-ban vett nőül. 1893. december 3-án Szabadkán megkeresztelkedett, ekkortól teljes neve Ferenczi Ferenc Frigyes Rafael lett.[4]
Művei
[szerkesztés]- A debreceni színtársulat albuma (Debrecen, 1908)
- Színház és rendezés (Budapest, 1910)
- Színművészet (Tanulmányok, Szeged, 1914)
Színművei
[szerkesztés]- Krach Móni, az óbudai fenegyerek (bohózat 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Delin Henrik. Bemutató: 1898. augusztus, Kisfaludy Színház)
- Árgyirus királyfi (táncosjáték 3 felvonásban. Társszerző: Gajári István. Bemutató: 1924. március 29., Magyar Királyi Operaház)
- Kaiser Pepi utazása a világ körül egy éjszaka (revü. Bemutató: 1928. június 23. Kisfaludy Színház)
- Őfensége mulat (balett, zenéjét szerezte: Gajári István)
- A csipke (balett, zenéjét írta: Rieger Alfréd)
Főbb rendezései
[szerkesztés]- Árgyirus királyfi (Brada R., 1924)
- Diótörő (Brada R., 1927)
- Manon Lescaut (Puccini)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 813/1867. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
- ↑ Ferenczi Frigyes érdekes visszaemlékezései nagybátyjáról. Goldmark Károlyról (1930. május 22.) Esti Kurír, 8. évfolyam, 115. szám
- ↑ Keresztelési bejegyzése a szabadkai Szent Teréz római katolikus plébánia keresztelési akv. 1817/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 276. o. Online elérés
- Németh: Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.