Ferdinand von Hebra
Ferdinand von Hebra | |
Született | 1816. szeptember 7.[1][2][3][4][5] Brno |
Elhunyt | 1880. augusztus 5. (63 évesen)[1][2][3][4][5] Bécs |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bécsi Egyetem |
Sírhelye | Hernalser Friedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand von Hebra témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferdinand von Hebra (Brünn, 1816. szeptember 7. – Bécs, 1880. augusztus 5.) lovag, osztrák orvos, bőrgyógyász.
Élete
[szerkesztés]Ferdinand Karl Franz Schwarzmann néven született. A filozófiai osztályokat Grazban, orvosi tanulmányait Bécsben végezte, ahol 1841-ben doktorrá avatták. Néhány hónapig az államorvostani tanszéken mint tanársegéd működött, később pedig Skoda mellbetegek osztályára alorvosnak ment. Itt főleg az akkoriban egészen elhanyagolt bőrbetegségek keltették fel figyelmét és főnöke a bőrbetegek osztályát át is adta neki. Számos kisebb dolgozata után jelent meg 1845-ben Versuch einer auf pathologische Anatomie gegründeten Eintheilung der Hautkrankheiten című műve. E művében kifejezésteljesen írja le az egyes betegségeket; új fajokat különböztet meg. 1852-ben Norvégiába ment, hogy a leprát tanulmányozza. 1845-ben Bécsben átvette a később már önálló bőrbetegek osztályának vezetését. 1848-ban az általános kórház igazgatója, az 1849-ben pedig a bőrgyógyászat rendkívüli tanára lett. Előadásaihoz a világ minden tájékáról sereglettek a hallgatók, úgyhogy Bécs csakhamar központja lett a dermatológiai tanulmányoknak. Művei közül még említendők: Atlas der Hautkrankheiten (Bécs, 1856-72); Akute Exantheme und Hautkrankheiten (Erlangen, 1860-65).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyklopedie dějin města Brna (cseh nyelven)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Hebra, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X