Feröer politikai élete
Feröer politikai életét alapvetően a Dániához főződő viszony határozza meg. Feröer 1380 óta a Dán Királysághoz tartozik, bár 1948 óta széles körű autonómiát élvez. Saját parlamentje van (a Løgting), de a Folketingbe is delegál két képviselőt. A pártok egyik része az unió fenntartásának híve, a többi a függetlenséget képviseli. Dániával ellentétben Feröer nem tagja az Európai Uniónak.[1][2]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]
Az 1035 óta norvég fennhatóság alatt levő szigetcsoport a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődik. Az 1814-es Kieli béke után dán fennhatóság alatt maradtak, és – Grönlanddal együtt – máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben újjáalakították saját parlamentjüket, a Løgtinget.
1948. április 1. óta az autonómiatörvény értelmében Feröer széles körű önkormányzattal és saját zászlóval is rendelkezik. A feröeriek külön országnak számítanak a Dán Királyságon belül.[3] Vannak azonban befolyásos csoportok, amelyek a Dániától való teljes elszakadásra törekednek. A szeparatista republikánus és a pragmatikus Dánia-barát pártok közötti erőegyensúly kiegyenlített; a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók. Feröer két képviselőt küld a dán parlamentbe, a Folketingbe.
Törvényhozás, végrehajtás
[szerkesztés]A törvényhozás területén az 1948-as autonómiatörvény alapvető változást hozott: az addig csak tanácskozási joggal rendelkező Løgting számos területen törvényhozó hatalmat kapott. A törvény szerint a törvényhozás különféle területei egy A-listára és egy B-listára oszlanak.
- Az A-lista területei a Løgting hatáskörébe kerülhetnek, ha a Løgting vagy a dán kormány úgy dönt.
- A B-lista területei csak akkor kerülhetnek a Løgting hatáskörébe, ha a feröeri és a dán kormány megegyeznek a feltételekről.
A honvédelem és a külpolitika nem tartozik a törvény hatálya alá, ezek a Dán Királyság kizárólagos jogkörei – jóllehet a 2005-ös Fámjini szerződés ezeken a területeken is növelte a feröeri parlament kompetenciáját.
Feröer államfője II. Margit dán királynő. A Dán Királyság képviseletét a feröeri főbiztos (Ríkisumboðsmaður) látja el.
A kormányfő 2015 óta az szociáldemokrata Aksel V. Johannesen.
Politikai pártok
[szerkesztés]
A feröeri politikai élet szereplői alapvetően két tengely mentén határozhatók meg: az egyik a Dániához fűződő viszony, a másik a gazdaság- és társadalompolitikát leíró hagyományos jobb-bal felosztás.[4] A négy nagy párt politikája ezen dimenziók mentén a következő:
- A Fólkaflokkurin konzervatív-liberális irányultságú és függetlenségpárti.
- A Javnaðarflokkurin szociáldemokrata álláspontot képvisel, és azt hangsúlyozza, hogy a feröeri hatóságok jogköreinek bővítését a Dán Királyság keretei között kell megoldani.
- A Tjóðveldi fő célja Feröer függetlensége, miközben alapvetően szociáldemokrata irányvonalat követ.
- A Sambandsflokkurin egy liberális párt, amely a jelenlegi alkotmányos rend fenntartását és a dán hatóságokkal val együttműködést támogatja.[5]
Jogrendszer, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]2011-ben, csaknem negyedszázados szünet után történt gyilkosság Feröeren, melyet egy horvát férfi követett el.[6]
Külpolitika, nemzetközi tagság
[szerkesztés]
Feröer 2005. március 29. óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. 2002 óta van diplomáciai képviselete Londonban, formálisan a dán nagykövetség részeként. Ez látja el az ország képviseletét a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetnél, az ENSZ londoni székhelyű intézményénél (amelynek Feröer társult tagja), valamint az Ír Köztársaságnál is.[7] Már korábban megnyílt a brüsszeli Európai Uniós és a koppenhágai Északi Tanács képviselet; negyedik, izlandi külképviseletét pedig 2007. szeptember 15-én nyitotta meg Reykjavíkban.[8]
Feröer Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.[1][2] Az Északi Tanácsba két tagot delegál.
A 2005-ös Ólavsøka alkalmával jelentette be Eidesgaard, hogy Feröer pályázik az EFTA tagságra. Az ehhez szükséges kérvényt már 2006-ban benyújtja a kormány, a kérdés az, hogy Dánia hozzájárul-e ehhez. A tagság a halászat terén jelentene előnyt, mivel a szomszédos Izland és Norvégia is EFTA-tag.
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Feröernek nincs saját hadserege, és lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá, de hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében is. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében.
Civil szervezetek
[szerkesztés]Említésre méltó az Amnesty International feröeri szervezete, amely 1300 tagot számlál, és 1965-ös alapításával az egyik legrégebbi alapszervezet a világon.[9]
A cserkészeket a Føroya Skótaráð fogja össze: négy szövetség kb. 30 csapatában mintegy 1400 cserkész tevékenykedik.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 4. Landsbanki Føroya, 2008. november. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
- ↑ a b Epresi Judit: Elstartolt a dán uniós elnökség (magyar nyelven). Kitekintő, 2012. január 4. [2012. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
- ↑ Act on the Home Government of the Faroes (angol nyelven). Prime Minister's Office. (Hozzáférés: 2010. április 26.)[halott link]
- ↑ 2. Politiske og administrative forhold, Beretning 2010 (PDF) (dán nyelven), Koppenhága: Rigsombudsmanden på Færøerne, 12-36. o. (2010). ISBN 978-87-991060-4-2. Hozzáférés ideje: 2010. október 11.[halott link]
- ↑ Government and Politics (angol nyelven). The Representation of the Faroes in London. [2012. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
- ↑ Gyilkosság negyedszázad után (magyar nyelven). Magyar Szó, 2012. december 5. (Hozzáférés: 2012. december 8.)[halott link]
- ↑ Diplomatic Faroese Representation Towards Republic of Ireland - Sendistova Föroya, London (Feröer Londoni Képviselete). [2007. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ The Representation of the Faroes in Reykjavík opens September 15th. (angol nyelven). The Mission of the Faroes to the European Union, 2007. szeptember 14. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
- ↑ Front Page (angol nyelven). Amnesty International - Føroya Deild, 2007. október 13. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)[halott link]
- ↑ Vælkomin (feröeri nyelven). Føroya Skótaráð, 2008. szeptember 9. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
További információk
[szerkesztés]- Tóth Norbert: Függetlenség versus autonómia? A Feröer-szigetek és a dán autonómia-modell előtt álló lehetséges XXI. századi forgatókönyvek, Kisebbségkutatás (magyar)
