Ugrás a tartalomhoz

Fenákel Judit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenákel Judit
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született1936. június 25.
Budapest
Elhunyt2022. január 13. (85 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBárdos Pál
Gyermekeikét gyermek:
Bárdos András
SzüleiFenákel Lajos
Latzkó Rózsa
Foglalkozása
Írói pályafutása
Első műveKét utca lakója (1960)

SablonWikidataSegítség

Fenákel Judit (Budapest, 1936. június 25.2022. január 13.) magyar író, újságíró. Számos hangjáték, tárca, újságcikk szerzője.

Életpályája

[szerkesztés]

Gyermekkorát Endrődön élte. Elemi iskoláit is itt járta ki. Endrődről Ausztriába deportálták őket édesanyjával együtt. Édesapja munkaszolgálatban halt meg.

A második világháború után édesanyjával Szegedre költözött. Itt fejezte be az általános iskolát, és beiratkozott a tanítóképzőbe. A Tanárképző Főiskolán, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát.

1957–1962 között általános iskolai oktatóként működött. 1962–1969 között a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa, 1969–1972 között a Szegedi Egyetem szerkesztője.

1972-ben visszaköltözött Budapestre. 1972-től a Nők Lapja főmunkatársa 16 évig, 1988–2001 között pedig a Családi Lap olvasószerkesztője volt.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Fenákel Lajos és Latzkó Rózsa. 1958-ban kötött házasságot Bárdos Pál íróval. Két fiuk született: Bárdos László (1960) és Bárdos András (1964).

Munkássága

[szerkesztés]

Legfontosabb műfaja a novella. Figyelmét elsősorban a kiszolgáltatott kisemberek hétköznapjai, a kisvárosi lét világa kötötte le.

Művei

[szerkesztés]
  • Két utca lakója (novellák, 1960)
  • Az élet vidám dolog (novellák, 1963)
  • Akvárium (regény, 1966)
  • Tíz nap vidéken (regény, 1967)
  • Vetkőztető (kisregények, 1970)
  • Lili utazásai (regény, 1973)
  • Májustól májusig (regény, 1974)
  • Zsombón így csinálják...; Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Bp., 1975 (Szembe nézve)
  • Dokumentumok U.M.-ról (regény, 1975)
  • Az Igazi Nagy Nő (kisregény, 1976)
  • A negyedik segéd monológja (regény, 1978)
  • Egy bizonyos Remény utca (elbeszélések, 1979)
  • Egy regénye mindenkinek van (portrék, 1979)
  • Az elhallgatás (regény, 1982)
  • A hagyaték (regény, 1983)
  • Bolondériából Harmóniába (meseregény, 1983)
  • Itt járt a házmesterné (novellák, 1985)
  • Három kisregény: Lili utazásai, Dokumentumok U.M.-ról, Az elhallgatás (regények, 1985)
  • Magántörténet (kisregény, 1987)
  • Szégyen (regény 1987)
  • Grófnő a répaföldön (ifjúsági regény, 1990)
  • Levélária (regény, 1993)
  • A cég embere (kisregény, 2000)
  • A fénykép hátoldala (regény, novella, 2002)
  • Hajtogatós (Gergely Ágnessel közösen írt gyerekkori önéletrajz, 2004)
  • A kékezüst hölgy (regények, 2005)
  • Sefüle (novellák, 2007)
  • K-vonal (novellák, 2013)
  • Patchwork. Fenákel Judit novellái, Gergely Ágnes versei; Múlt és Jövő, Bp., 2021

Származása

[szerkesztés]
Fenákel Judit családfája
Fenákel Judit

(Budapest, 1936. jún. 25. –
2022. jan. 13.)

Apja:
Fenákel Lajos[3]
(Endrőd, 1903. ápr. 22. –
1944/1945)
kereskedő
Apai nagyapja:
Fenákel Fábián[4]
(Mezősas, 1869. máj.10 –
Budapest, 1922. máj. 9.)
cipész, kereskedő
Apai nagyapai dédapja:
Fenákel Lajos
Apai nagyapai dédanyja:
Grósz Róza
Apai nagyanyja:
Schwarcz Rozália (Riza)
(Endrőd, 1880. jan. 28 – ?)
Apai nagyanyai dédapja:
Schwarcz Benjámin
Apai nagyanyai dédanyja:
Stern Fáni
Anyja:
Latzkó Rózsa
(Budapest, 1914. dec. 27. – ?)
Anyai nagyapja:
Latzkó Mór[5]
(Pest, 1872. jan. 19. – ?)
kereskedő
Anyai nagyapai dédapja:
Latzkó Lipót
(Vágújhely, 1825 –
Budapest, 1914. jan. 13.)
Anyai nagyapai dédanyja:
Schweinburger Regina
Anyai nagyanyja:
Steinitz Katalin
(Budapest, 1875. febr. 12 –
Budapest, 1941. jan. 30.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Steinitz Dávid
(Pest, 1834 – ?)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Rosenzweig Janka
(Gyöngyös, 1845 – ?)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerkesztette: Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004
  • Humorlexikon. Szerkesztette: Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Szegedtől Szegedig 2002. Antológia. Főszerkesztő: Simai Mihály. Bába és Társai Kft.-Szegedi Írók Társasága, Szeged, 2002
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5