Felsőhági
| Felsőhági | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Magastátra | ||
| Irányítószám | 059 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 366 fő (2017) | ||
| Tszf. magasság | 1125 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Felsőhági
Pozíció a Tátra térképén
| |||
 é. sz. 49° 07′ 07″, k. h. 20° 07′ 27″49.118611°N 20.124167°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 07″, k. h. 20° 07′ 27″49.118611°N 20.124167°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhági témájú médiaállományokat. | |||
Felsőhági (szlovákul Vyšné Hágy) üdülőtelepülés, Magastátra város része Szlovákiában a Magas-Tátrában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Magas-Tátrában Ótátrafüredtől 8 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A terület a 20. századig Stólához tartozott. A település az 1890-es években keletkezett, az első faházat Máriássy Ferenc építette itt, mely turistaszálló lett, majd egy év múlva fürdőház is épült mellé. Később Christian Kraft zu Hohenlohe-Oehringen hercegé lett, aki szép vadászkastélyt épített ide. A terület a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákia része lett, a hercegi birtok 1927-ben állami tulajdon lett és gyógyközponttá alakították át.
Felsőhági 1947-től az akkor alakult Csorbató községhez tartozott, majd 1999-ben ennek részeként csatolták az újonnan alakult Magastátra városhoz. Lakossága főleg a tátrai idegenforgalomból él.
Nevezetességei
[szerkesztés]Itt van Európa egyik legnagyobb tüdőszanatóriuma, amely 1941-ben épült.
Közlekedés
[szerkesztés]Felsőhágiban van a Tátrai villamosvasút megállója.
Irodalom
[szerkesztés]- Juraj Kucharík: Tatry – Vysoké, Belianske, Západné. Hrsg.: Dajama. Bratislava 2019, ISBN 978-80-8136-098-5, 46. oldal
