Felkelés Dzsammu és Kasmír államban
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Felkelés Dzsammu és Kasmír államban | |||
 | |||
| A zöld terület pakisztáni ellenőrzés alatt álló kasmíri régiót mutatja. A sötétbarna terület az indiaiak által ellenőrzött Dzsammut and Kasmírt jelzi. Az Aksai Chin régió kínai ellenőrzés alatt áll. | |||
| Dátum | 1989 - | ||
| Helyszín | Dzsammu és Kasmír | ||
| Eredmény | jelenleg is tartó háború, nagymértékben lecsillapodott | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| 20,000 - 100,000 civil halott[2] | |||
Kasmírban az erőszak több formában létezett, főleg India északi államában Dzsammu és Kasmírban, a vitatott területnek az indiai oldala. Kasmír területe a szembenálló felek fegyveres hadjáratainak célpontja. 1989 óta ezrek és ezrek vesztették életüket köszönhetően a felerősödött lázadásoknak. Halálos áldozatok voltak a civilek, az Indiai Fegyveres Erők és a kasmíri illetve a nem kasmíri fegyveresek között.
A pakisztáni ISI-t (Inter-Services Intelligence) vádolta India és az Amerikai Egyesült Államok a mudzsáhid[3][4] támogatásával és kiképzésével, hogy harcoljanak Afganisztánban[5] és Kasmírban.[6] Lásd Dzsammu és Kasmír történelmét.
Összecsapások
[szerkesztés]Noha szórványosan sok régióban előfordultak konfliktusok, fokozódó támadások az 1980-as években történetek, amikor a mudzsáhid harcosai Afganisztánból lassan beszivárogtak a területre Pakisztán segítségével a szovjet-afgán háború végével 1989-ben.[7] Attól az időtől kezdve az erőszak intenzitása kiszélesedett. Sok szeparatista hajtott végre támadásokat indiai civileken, és az Indiai Fegyveres Erők válaszképpen megszállta a területet.[8]
India gyakran megerősítette, hogy a legtöbb képzett harci szeparatista csoportnak Pakisztán és a Pakisztán igazgatta Kasmír a kiindulópontja. Néhányan, mint az 1993-ban megalakult APHC (All Parties Hurriyat Conference) és Dzsammu és Kasmír Liberális Front nyíltan követelte Kasmír függetlenségét. Más harci csoportok, mint a Lashkar-e-Taiba és a Jaish-e-Mohammed (JEM) (Mohamed hadserege) pakisztáni-kasmíri kedvezményezettek. Ezek a csoportok a tálibokkal és Oszáma bin Láden vannak/ voltak kapcsolatban. Mindkét szervezet egyike sincs már hatással, miután az Indiai és Pakisztáni kormány és más országok - Amerika, Egyesült Királyság - betiltották őket. Nagyobb harci csoportoknak, mint a Hizbul Mudzsáhidnak az indiaiak által kormányzott Kasmír a kiindulópontja.[9]
- 1989-ben egy indiai miniszter - név szerint Rubaiya Sayeed - lányát elrabolták.
- 1995-ben nyugati turistákat raboltak el Dzsammu és Kasmír államban, négyőjüket meggyilkolták.
- 2006. július 7-én 190 embert halt meg és 700 megsebesült egy bombától.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b India revises Kashmir death toll to 47,000 Archiválva 2011. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 2008. nov. 21.
- ↑ Kashmir harcokban 19 ember vesztette életét 2009-03-31
- ↑ Pakistan's shadowy secret service - BBC News
- ↑ Nato's top brass accuse Pakistan over Taliban aid - Telegraph. [2008. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ At Border, Signs of Pakistani Role in Taliban Surge - New York Times
- ↑ A NATION CHALLENGED: THE SUSPECTS; Death of Reporter Puts Focus On Pakistan Intelligence Unit - New York Times
- ↑ Kashmir insurgency Timeline
- ↑ Facts on Kashmiri Terrorism. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Information regarding militants international links. [2006. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
Források
[szerkesztés]- Alap a folytatódó terrorizmus ellen
- Dzsammu and Kashmír, hivatalos weboldal
- Kashmir Newz, hírek Kasmírból Archiválva 2006. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Halál Kasmírban