Feldbach (Stájerország)
| Feldbach | |||
 | |||
| A Villa Hold és a Szt. Lénárd-templom a főtéren | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Südoststeiermark járás | ||
| Irányítószám | 8330, 8332, 8333, 8334, 8344 | ||
| Körzethívószám | +43 3152 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 369 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 282 m | ||
| Terület | 67,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 15° 53′ 18″46.955000°N 15.888333°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 18″, k. h. 15° 53′ 18″46.955000°N 15.888333°E | |||
| Feldbach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feldbach témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Feldbach osztrák város, Stájerország Délkelet-stájerországi járásának központja. 2017 januárjában 13 328 lakosa volt, amivel a tartomány ötödik legnagyobb települése.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Feldbach Kelet-Stájerországban fekszik a Rába mentén, területe kiterjed a Keletstájer-dombvidékre is. Egyéb jelentős folyóvizei a Saazbach, Oedter Bach, Feldbach, Giemer Bach, Edelsbach, Auersbach patakok.
Az önkormányzat 9 katasztrális községben:
|
|
18 települést egyesít:
|
|
A környező önkormányzatok: északkeletre Riegersburg, keletre Fehring, délkeletre Kapfenstein, délre Bad Gleichenberg, délnyugatra Gnas, nyugatra Paldau, északnyugatra Kirchberg an der Raab és Edelsbach bei Feldbach, északra Markt Hartmannsdorf.
Története
[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a Rába-völgy ezen szakasza már az újkőkorban lakott volt. A folyó északi partján a vaskori Hallstatt-kultúra temetkezéseit is megtalálták.
A település első említése 1188-ból származik Velwinbach formában. Önálló egyházközségéről 1232-ben esik szó először. 1265-ben mezővárosi jogokat kapott; innentől kezdve jelentősen megnövekedett a város kereskedelme.
A 15. század második felében Feldbach - és egész Stájerország - sokat szenvedett a török és magyar hadseregek átvonulásaitól, amelyek rendszeresen kifosztották a települést. 1469-ben viszont a császár ellen fellázadó Andreas Baumkircher pusztította el teljesen a mezővárost. Ezek az események indokolták a Tabor erődítményének felépítését, amely háború esetén megvédhette a bemenekülő lakosságot. 1605-ben a törökökkel szövetkező hajdúk fosztogatták végig a Rába-mentét és a Tabor kivételével egész Feldbachot elpusztították. Ezután a teljes települést körbevevő városfal építését határozták el.
A város gazdaságának nagy lendületet adott a Magyar Nyugati Vasút 1873-as megnyitása. A turizmus is jelentősen fejlődött a szomszédos Bad Gleichenberg fürdőinek hatására. 1884-ben Feldbach városi rangot kapott 1898-1900 között pedig újjáépítették a plébániatemplomot.
Az első világháborúban jelentős hadifogolytábort létesítettek a város mellett, amelyben 40 ezer foglyot őriztek, a helyőrség pedig 10 ezer katonát tett ki. Az olasz front vereségei miatt a tábort Kelet-Magyarországra helyezték át, a helyén pedig 3500 ágyas kórházat hoztak létre.
2015-ben a stájerországi közigazgatási reform kereteiben az addig önálló Auersbach, Gniebing-Weissenbach, Gossendorf, Leitersdorf im Raabtal, Mühldorf bei Feldbach és Raabau községeket egyesítették Feldbachhal.
Lakosság
[szerkesztés]A feldbachi önkormányzat terület 2017 januárjában 13 328 fő élt. A lakosságszám 1869 óta egyenletesen gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,9%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 7,3% muszlimnak, 4,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 21 magyar (0,4%) élt a városban.
Gazdaság
[szerkesztés]Járási közigazgatási székhelyként és oktatási központként Feldbachban igen nagy a közalkalmazottak száma, kb 1500 fő. Gazdaságában elsősorban az élelmiszeripar és a bőrfeldolgozás rendelkezik nagy hagyományokkal. Régiója a tartomány és az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége. A szolgáltatások és az ipar mellett az áruszállítás játszik fontos szerepet.
Feldbachban található az osztrák fegyveres erők Von der Groeben-laktanyája, ahol a 7. felderítő- és tüzérzászlóalj állomásozik.
Látnivalók
[szerkesztés].JPG)
- a városban három emléktáblája is van a galíciai önkéntesekből álló 14. Waffen-SS gránátoshadosztálynak amely itt vívott harcokat a Vörös Hadsereg ellen.
- A Szt. Lénárd-plébániatemplom 1898-1900-ban nyerte el mai neoreneszánsz stílusú formáját. Tornyát 1945-ben felrobbantották és a templom is súlyos károkat szenvedett. Az új, modern jellegű különálló torony 1964-ben készült el.
- Villa Hold, korábban banképület, ma zeneiskola
- a Tabor erődjében ma múzeum található
- a Hainfeld-kastély
- a Stájerországi Vöröskereszt múzeuma
- a "kőmérő" (Steinerner Metzen) egy mérőnyi gabona lemérésére etalonként szolgált a kereskedők számára
- az 1717-ben emelt főtéri Mária-oszlop 1945-ben megrongálódott, 1949-ben helyreállították
- minden évben június végén-július elején rendezik meg a nyári zenei fesztivált
Híres feldbachiak
[szerkesztés]- Franz Lackner (1956-) salzburgi érsek, Németország hercegprímása
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Rudolf Grasmug: 8 Jahrhunderte Feldbach, 100 Jahre Stadt. Stadtgemeinde Feldbach, Feldbach 1984, OBV
- Rainer Karasek, Gerhard Jettl (Mitarb.): Die Garnisonsstadt Feldbach und die Artilleriekaserne von der Groeben – von der Geschichte zur Gegenwart. Austria Medien Service, Graz 2000, OBV
- Rudolf Grasmug: 125 Jahre Stadt Feldbach. Stadtbuch. Stadtgemeinde Feldbach, Feldbach 2009
- A település honlapja
- 62379 – Feldbach (Steiermark) Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Feldbach (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
