Ugrás a tartalomhoz

Feketetücsök-formák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketetücsök-formák
Házi tücsök (Acheta domestica)
Házi tücsök (Acheta domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Alrend: Tojócsövesek (Ensifera)
Öregcsalád: Grylloidea
Család: Valódi tücskök (Gryllidae)
Alcsalád: Gryllinae
Saussure, 1893
Szinonimák
  • Brachytrupinae Saussure, 1877
  • Brachytrypites Saussure, 1877
  • Grylliens Laicharting, 1781
Nemzetségek

Lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketetücsök-formák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketetücsök-formák témájú kategóriát.

A feketetücsök-formák (Gryllinae) egy alcsalád a rovarok (Insectia) osztályának egyenesszárnyúak (Orthroptera) rendjén belül, a valódi tücskök (Gryllidae) családjában.

Elterjedésük

[szerkesztés]

Az alcsalád fajai, a hideg éghajlatú területeket kivéve világszerte elterjedtek, változatos élőhelyeket hódítottak meg. A legtöbb faj meleg, szárazabb területeken honos.[1]

Megjelenésük

[szerkesztés]

15-26 milliméter hosszúságúak, alkatukat tekintve zömök, hengeres testű rovarok. Színezetük fekete, barna, szürkés vagy vöröses árnyalatú, fajtól függően.[2]
Az ivari dimorfizmus leginkább a szárnyak (hangadó szervek) meglétén és a fajok méreteiben mutatkozik meg, mert a nőstény egyedek általában nagyobbak a hímeknél. Ezenkívül a potroh végén viselt függelékek alapján határozható az ivar. A hímek két fartoldalékot (cercus), a nőstények pedig tojócsövet (ovipositor) viselnek.[3]

Életmódjuk

[szerkesztés]
A mezei tücsök (Gryllus campestris) ciripelése
Mezei tücsök hímje ciripelés közben

Táplálkozásukat tekintve mindenevők, az élő állatoktól kezdve a növényi szerves törmelékekig, sok mindent elfogyasztanak. Némely fajuk, mezőgazdasági növények dézsmálásával kártevőnek számít.
Gyakran mély üregeket ásnak, ezekben élnek a föld alatt. Sok faj hímje rendelkezik úgynevezett „revírrel”, mely saját lakó- és vadászterületet jelent, melyet megvéd más betolakodó hímekkel szemben. A hímek jellegzetes párzásra hívó hangot hallatnak, melyek alapján a nőstények keresik fel őket. Párzáskor a nőstények másznak a hímek hátára.
A nőstény a petéit a talajba süllyeszti, melyből 2-3 hét alatt kelnek ki a lárvák, melyek 7-16 vedlés után érik el ivarérettségüket.[4]

Rendszerezésük és ismertebb fajok

[szerkesztés]

Az alcsaládot további 6 nemzetségre és számos nemre bonthatjuk.[5] A nemek egy része nincs besorolva egyik nemzetséghez sem.

Alcsalád:Gryllinae

Nemzetségekbe besorolatlan nemek:

Jegyzetek

[szerkesztés]