Ugrás a tartalomhoz

Fekete-tengeri tűhal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete-tengeri tűhal
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Pikóalakúak (Gasterosteiformes)
Alrend: Syngnathoidei
Család: Tűhalfélék (Syngnathidae)
Alcsalád: Csőhalak (Syngnathinae)
Nem: Syngnathus
Linnaeus, 1758
Faj: S. abaster
Tudományos név
Syngnathus abaster
Risso, 1827
Szinonimák
Szinonimák
  • Syngnathus abaster ganzirrensis D'Ancona, 1934
  • Syngnathus abaster ganzirriensis D'Ancona, 1934
  • Syngnathus agassiz Michahelles, 1829
  • Syngnathus agassizi Michahelles, 1829
  • Syngnathus agassizii Michahelles, 1829
  • Syngnathus algeriensis Günther, 1870
  • Syngnathus anguisigola Nardo, 1847
  • Syngnathus bucculentus Rathke, 1837
  • Syngnathus caspius Eichwald, 1831
  • Syngnathus ethon Risso, 1827
  • Syngnathus ethon aeolicus Di Caporiacco, 1948
  • Syngnathus flavescens Kaup, 1856
  • Syngnathus microchirus Moreau, 1891
  • Syngnathus nigrolineatus Eichwald, 1831
  • Syngnathus nigrolineatus maeoticus Slastenenko, 1938
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete-tengeri tűhal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-tengeri tűhal témájú kategóriát.

A fekete-tengeri tűhal (Syngnathus abaster) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

A fekete-tengeri tűhal elterjedési területe a sekély, növényekben gazdag parti vizek, lagúnák, a folyók torkolata és alsó folyása a Fekete- és Azovi-tenger térségében, például a Duna, Dnyeszter, Déli-Bug, Dnyeper és Don alsó szakaszai.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal testhossza 15-18 centiméter, de elérheti a 22 centiméteres hosszúságot is. Vékony, megnyúlt testén csontos bőrpajzsok vannak. 7 sor a törzsön és 4 a faroknyélen. E csontos bőrpajzsok gyűrűbe nőttek össze. 15-17 gyűrű a törzsön, 37-41 a faroknyélen. Orra rövid, csőszerű. Oldalvonala teljes. Zöldesbarna vagy vörhenyesbarna testén világos keresztsávok vannak.

Életmódja

[szerkesztés]

Területhez ragaszkodó, part menti halfaj. Tápláléka állati plankton, apró rákok és halivadék.

Szaporodása

[szerkesztés]

Május - augusztusban ívik. A nagy ikrákat a hím kikelésükig a hasoldalán hordja. Az ikrák két bőrráncból képződött költőtáskában fejlődnek ki. Egyévesen válik ivaréretté.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]