Fehérajkú kardszárnyúdelfin
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az állat Mayotte vizeiben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A faj mérete az emberhez viszonyítva
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Peponocephala electra (J. E. Gray, 1846) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehérajkú kardszárnyúdelfin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérajkú kardszárnyúdelfin témájú médiaállományokat és Fehérajkú kardszárnyúdelfin témájú kategóriát. |
A fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.
Nemének az egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés]Vélhetően mindenhol előfordul a trópusi és a szubtrópusi mély vizekben, de kevés az adat. Viszonylag gyakorinak tekinthető a Fülöp-szigetek környékén (főként a Cebu-sziget körül), Ausztrália keleti partvidéke mentén, Hawaii körül pedig egész évben megtalálható. A legtöbb megfigyelés a kontinentális peremek tenger felőli részén és az óceáni szigetek körül történt. Ritkán előfordul a meleg mérsékelt övi vizekben (északi elterjedési határa valószínűleg összefügg a meleg tengeráramlatokkal), és ritkán vetődik a szárazföldek közelébe. Vándorlásáról nem tudnak és valószínűtlen is. Gyakoribb állat lehet, mint ami a gyér adatokból következik.
Megjelenése
[szerkesztés]A fehérajkú kardszárnyú delfin kevéssé ismert, bár elterjedt cetfaj, majdnem mindenhol megtalálható a trópusi és a szubtrópusi mély vizekben. Társulhat a Fraser-delfinnel és néha más cetfajokkal is. Legtöbbször a nagyon hasonló törpe-kardszárnyúdelfinnel keverik össze. A két faj között vannak finom eltérések, de ezeket csak közelről lehet észrevenni. A fehérajkú kardszárnyú delfin fő jellegzetessége a csúcsos, dinnye alakú fej és a hosszú, kihegyezett mellúszók. A törpe-kardszárnyúdelfinnek nagyobb és világosabb folt van a hasán, jellegzetesebb az oldala és egyeseknek fehér az álla. Felülről a fehérajkú kardszárnyú delfin feje nagyon kicsúcsosodó vagy háromszögletes, a törpe-kardszárnyúdelfiné pedig erősen lekerekített.
Hátúszó elhelyezkedése: Középen helyezkedik el.
Felnőtt mérete: 2,1-2,7 m.
Felnőtt tömege: Kb. 160 kg.
Újszülött mérete: Kb. 1 m.
Újszülött tömege: Ismeretlen.
Életmódja
[szerkesztés]Amikor gyorsan úszik, laposan kiugrik a vízből, gyakran szétfröcsköli a vizet, amikor a felszínre jön, de nehéz más részletet észrevenni. Lassan úszva egyenesen emeli ki a fejét felszínre érkezéskor. Többnyire fél a csónakoktól, de a megfigyelések zöme azokon a tengerrészeken történt, ahol a halászhajók rendszeresen üldözik a delfineket, ezért viselkedésük máshol eltérhet. Véletlenül már megfigyelték, hogy a hajó orrvizében úszik és ugrik. Néha kémlelődik. A faroktörzset merülés közben erősen meghajlítja. Rendkívül társas és sokkal nagyobb csoportokban fordul elő, mint más kardszárnyúdelfinek. A csoportban az állatok gyakran szorosan egymás mellett úsznak, és gyakran változtatnak irányt. Nagy számú partra vetődése ismert. A csoportmérete 100-500 példányból áll, ritkább esetekben akár 2000 egyed is összeverődhet. Tápláléka halakból, kalmárokból vagy polipokból áll.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- Mark, Carwardine. Bálnák és Delfinek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Panem-Grafo (1995). ISBN 963-545-052-4
- Vedettfajok.hu - magyar neve. [2009. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
