Ugrás a tartalomhoz

Fehéröves szemeslepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehéröves szemeslepke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Lepkék
Család: Tarkalepkefélék
Nem: Brintesia
Tudományos név
Brintesia circe
(Fabricius, 1775)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehéröves szemeslepke témájú médiaállományokat és Fehéröves szemeslepke témájú kategóriát.

A fehéröves szemeslepke (Brintesia circe) a tarkalepkefélék családjába tartozó, Európától Közép-Ázsiáig elterjedt lepkefaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fehéröves szemeslepke szárnyfesztávolsága 6,5-7,5 cm. Szárnyai feketék, csak a hátulsó szárny belső szegélye szürkés árnyalatú. Az elülső és a hátsó szárnyon is széles fehér foltsor fut végig, amely a hátsó szárnyakon egységes sávvá olvad össze. Az elülső szárny csúcsán viszonylag nagy fekete petty látható, amelynek csak ritkán van kis fehér pupillája. A szárnyszéli rojt fehér-fekete, tarka. A szárnyak fonákja világosabb: feketésbarna, barna, esetleg kékesszürke; a hátsó szárny és az első szárny csúcsa márványozott is. A két széles fehér sáv mellett a belső részeken több kisebb, szabálytalan, fehér folt látható. Az elülső szárnyon a csúcsi fekete pettynek van fehér pupillája.

Változékonysága nem számottevő.

Petéje kerek, sima, eleinte fehéres színű.

Hernyója halványbarna, sötétebb barna hosszanti vonalakkal. Feje is világos- és sötétbarnán csíkozott.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A szürkeöves szemeslepke és a tarka szemeslepke hasonlít hozzá.

Elterjedése

[szerkesztés]

Európában (Észak-Európa kivételével), Kis-Ázsiában, a Kaukázusban honos, egészen Iránig. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken gyakori, bár mostanra létszáma megfogyatkozott.

Életmódja

[szerkesztés]

Meleg, magas füvű rétek, erdőszélek, ligetek, bozótosok, folyópartok lakója.

Az imágó júniustól szeptemberig (a csúcsidőszak július-kora augusztus) repül. Nagy meleg esetén inkább kora reggel és késő délután aktívak. A nőstény a talajra rakja a petéit. A hernyó különféle fűfélék (Poaceae) leveleivel táplálkozik, még fiatal állapotában (L1 vagy L2) áttelel és a következő évben tavasz végén, nyár elején bábozódik be.

Magyarországon nem védett.

Források

[szerkesztés]