Ugrás a tartalomhoz

Fazekas István (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fazekas István
Született1967. május 5. (57 éves)
Csenger
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKummer Adél
Foglalkozásaköltő,
műfordító,
jogász
IskoláiMiskolci Egyetem (–1991)
KitüntetéseiVáci Mihály-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekas István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. –) költő, műfordító, jogász, református teológus.

Életpályája

[szerkesztés]

1985-ben érettségizett a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban, 1991-ben szerzett jogi diplomát a Miskolci Egyetemen. 1994-ben egyik alapítója volt a Ratkó József Irodalmi Társaságnak, melynek első elnöke Sánta Ferenc író volt. 2001-ben testvéreivel létrehozta a Százhalom Kiadót a nép-nemzeti szépirodalom támogatása érdekében. Ugyanekkor a Felsőmagyarország Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnökévé választották.

Csoóri Sándor felkérésére 2005. december 19-én létrehozta A Hitelért Irodalmi és Művészeti Alapítványt. 2006-ban az önkormányzati választásokon indulva képviselő lett, és megválasztották Százhalombatta alpolgármesterévé. 2008 őszén – többek között Boross Péter, Pozsgay Imre, Jókai Anna és Kósa Ferenc társaságában – egyik szervezője és házigazdája volt a Gyurcsány-kormány szakmai kritikáit megfogalmazó, Százhalombattán megrendezett tudományos konferenciának. Költészetét és fordítói munkásságát 2010-ben Váci Mihály-díjjal jutalmazták. 2011-ben a Kelet Felől (folyóirat) főszerkesztője volt.

Jelenleg a Stádium (Hírlap) főszerkesztője. A megvádolt címmel ő írt elsőként magyar történelmi drámát a hetvenes évek puha diktatúrájáról. 2016-ban vette át mesterfokozatú teológiai diplomáját a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán.[1] 2019. szeptemberétől ugyanitt egyetemi adjunktus: a héber, a görög és a latin nyelv tanára. [2][3]

Munkássága

[szerkesztés]

Gimnazistaként kezdett publikálni a Reformátusok Lapjában és a Mozgó Világban, munkáit azóta több folyóirat és antológia megjelentette. 1985-ben részt vett a sárvári Diákírók, Diákköltők Országos Találkozóján, ahol különdíjat kapott. Egyetemistaként rendszeresen jelentek meg versei a Napjainkban, majd írásait a Magyar Élet, a Hitel, a Szabolcs-Szatmári Szemle, az Új Holnap, a Polisz, a Somogy, az Új Horizont, a Partium, az Agria, a Napút, a Búvópatak, a Havi Magyar Fórum és több induló folyóirat közölte. Egy sokoldalúan művelt és rendkívül érzékeny lírikus, akinek indulásáról Serfőző Simon így fogalmazott: "Olyan költő, akinek tehetségét nem lehet kétségbe vonni. Fazekas István a „megfáradt szívek földjéről" Váci Mihály, Ratkó József nyomdokait követve jön a keleti végek felől. Azok szavával a verseiben, akiké a nehéz élet, a nehéz sors, a mindennapi küzdelem. Oly tiszta, egyszerű ez a líra, mint a népdal, a virágének. Olyan áttetsző, mint a források vize. Nincs semmi mesterkéltség, csináltság benne. A fiatalság hite, szenvedélye fűti mindenik sorát, s röpíti csillagok magasába ezeket az énekeket.” Érzelmi és gondolati vívódásait a tartalom meglepő sokrétegűségével tárja az olvasó elé. Elsőrendűen a lét végső kérdései izgatják és határozzák meg alapmotívumait.

Drámaírói pályáján Hubay Miklós indította el. Prózai munkásságát Jókai Anna így összegezte: "Tűnődései az ész és a szív szövetségében fogannak. Fazekas Istvánnak határozott véleménye van rontott jelen időnkről, feladatainkról. Szépítés nélkül fogalmaz, de soha nem sugall reménytelenséget. Az európaiságról vallott felfogása egyértelmű: "Segíts a bajban lévőn, akár a legnagyobb áldozatvállalás árán is. Ez az áldozatvállalás kell, hogy megkülönböztesse az európai embert mindenki mástól, hiszen mi tudván tudjuk a legfontosabbat: a szeretet az élet." Vajha megszívlelné az uralkodó politika a magasabb szférából származó intelmet! Fazekas István bátran beszél a három Trianonról is: az 1920-as csonkításhoz hozzáadja 1956 tragédiáját és a 2004-es gyalázatos népszavazási eredményt, a "lelki Trianont". Amiről ír, a gyakorlati életben is képviseli. Nemcsak szeretett városáért, Százhalombattáért dolgozik, de az egész magyarság sorsa foglalkoztatja."

Pozsgay Imre 2012 nyarán megbízta a Stádium (Hírlap) felelős szerkesztésével, azóta a szellemi összefogást hirdető társadalmi és kulturális folyóirat egyik munkatársa.

Dr. Lévai Attila a Révkomáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja 2016 őszén megbízta a Papirusz nevű egyetemi lap főszerkesztésével.

2018. szeptember 20-án, Rómában, az Európai Kultúra Napját a Pilátus éjszakája című történelmi drámájának bemutatásával ünnepelték.

Családja

[szerkesztés]

Három kislánya van, egy nevelt lánya és egy kisfia: Anna, Lili, Bella, Lotti Léna és Gáspár. Anna 1998. április 21-én született, Kisvárdán, Lili 2002. április 28-án, Budapesten, Bella 2016. szeptember 5-én, Budapesten, Lotti Léna 2009. február 27-én, Szombathelyen, Gáspár pedig 2017. szeptember 26-án, Budapesten.[4]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Harangok és kereplők (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 1993
  • Este az égen (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 1998
  • Diáknaplóm (prózai írás), Felsőmagyarország Kiadó, 2001
  • Vigasztaló (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 2006.
  • Aranyeső (versek), Százhalom Kiadó, 2007
  • Megnyerhető veszteségeink (prózai írás), Hungarovox Kiadó, 2007
  • Szemednek ideje (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 2007
  • Kutyafán a fakutya(versek), Hungarovox Kiadó, 2008
  • Férfitánc (versek), Hungarovox Kiadó, 2008
  • A sarló kalapácsa (hősköltemény), Hungarovox, 2009
  • Szavak tüntetése (versek), Napkút Kiadó, 2010
  • Kis Károly (történelmi dráma három felvonásban), Hungarovox Kiadó, 2010
  • Elvira (tragédia egy felvonásban), Felsőmagyarország Kiadó, 2011
  • Carpe viam! (latin versfordítások), Napkút Kiadó, 2011
  • Bennem csillagok égnek (versek és versfordítások), Napkút Kiadó, 2012
  • Rögzített pillanatok (prózai írások), Napkút Kiadó, 2013
  • A megvádolt (történelmi dráma három felvonásban), Napkút Kiadó, 2015
  • Ars poetica dolorum (versek és versfordítások), Napkút Kiadó, 2015
  • Amicus caesaris /Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői/ (tanulmány), Napkút Kiadó, 2016
  • Nincs alku! (válogatott versek), Napkút Kiadó, 2016
  • Kegyelmet nem kérek! (történelmi dráma két felvonásban), Napkút Kiadó, 2016
  • Véred a vers (válogatott versek), Felsőmagyarország Kiadó, 2017
  • Pilátus éjszakája (történelmi dráma egy felvonásban), Üveghegy Kiadó, 2017
  • A kovácsműhely. Hangjáték; Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2018
  • A pillanat érkezése (monodráma) Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2018
  • Nagy idők városa (eseményjáték), Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2022
  • Gyógyítók (oratórium-dráma a tudósok küzdelméről), Napkút Kiadó, Budapest, 2023

Interneten is elérhető hangoskönyvei, hangjátékai

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]

Róla és műveiről szóló – az interneten is elérhető – dokumentumfilmek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Reformata.sk| Tanévzáró a Selye János Egyetem Református Teológiai Karon (magyar nyelven). reformata.sk. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  2. S: Selye János Egyetem - Mgr. István Fazekas, PhD. (hu-HU nyelven). Selye János Egyetem - Univerzita J. Selyeho. [2021. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  3. Zoltán, Erdei: A Selye János Egyetem oktatója írta színpadra a legjelentősebb Herczeg-regényt | Felvidék.ma (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  4. http://iroklub.napvilag.net/taginfo/2379
  5. Százhalombattai költő a Jakab István-díj győztese Hírtükör, 2019. június 25.
  6. Fazekas István vehette át a Credo-díjat. magyarnemzet.hu, 2019. december 21. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  7. Hét művész kapta meg a Széchenyi-örökség Okmányát. magyarnemzet.hu, 2020. szeptember 21. (Hozzáférés: 2021. február 9.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Fazekas István témában.

Interneten is olvasható esszéi: