Fazakas Sámuel

Fazakas Sámuel (Páva, ? – ?) orvos.

Élete

A középiskolát Nagyenyeden végezte, ahol 1797-ben megbüntették „a szabadságnak s egyenlőségnek ártalmas princípiumain fundált prédikálásáért.” 1801-től a bécsi egyetemen orvostudományt tanult, és orvosi oklevelet szerzett 1805. június 12-én. Kővárvidék rendes főorvosa s táblabírája volt.

Munkái

• Deductiones actionum hominis et civis; organismo et systemati planetarum conformis. Magno-Varadino, 1806. (F. S. jeggyel.)
• Summás értekezés a pestisről, annak tulajdonságairól, eredetéről, magános és köz ellenzőiről egybeszedve sok régibb és ujabb pestis orvosok tudósitásaikból és kormányszékek rendeléseiből. Kolozsvár, 1824.
• Galatea, a Florian úr első könyvéből a magyar ifjúságnak fordítva még 1811-ben. Kolozsvár, 1825.
• Cikke: A homöopathiának dicsérete. (Nemzeti Társalkodó 1830. 265. 273. 281. 393. l.)

Források

• Juhász István: Diákélet a Bethlen Kollégiumban. In Jakó Zsigmond – Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662—1848. Bukarest: Kriterion. 1979.  
• Szabó Miklós – Szögi László: Erdélyi peregrinusok: Erdélyi diákok európai egyetemeken 1701–1849. Marosvásárhely: Mentor. 1998.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.