Farkaskvint
A farkaskvint a történelmi hangolásokban keletkezett nagyon hamisan szóló, ezért csak különös hatások elérésére alkalmas kvint.
A püthagoraszi hangolásban
[szerkesztés]A püthagoraszi hangolásban a skálát egymást követő tiszta kvintekkel mérik ki. Tizenkét lépés után el kellene érni az alaphangot, de 12 kvint nem tesz ki pontosan 7 oktávot; az így kapott hang a püthagoraszi kommával magasabb. A kvintkör bezárásához ezért fel kell áldozni az egyik kvint tisztaságát: ez a püthagoraszi kommával kisebb lesz a többinél. Ez a kvint jól hallhatóan ellentmond a jó hangzásról alkotott klasszikus elképzeléseknek. Akkoriban úgy mondták: „Ez a kvint úgy üvölt, mint a farkas!”
Az így keletkezett farkaskvint frekvenciaaránya
- .
A középhangú temperálásban
[szerkesztés]A farkaskvint a középhangú temperálásban is megjelenik. Itt a kvintkör 11 kvintje egy kicsit kisebb a tiszta kvintnél, így közülük 4 együtt tisztán vagy majdnem tisztán kiad egy nagy tercet. Ezzel a kvintkör 12. kvintje is meg van határozva. Ez a csak különleges hatások elérésére alkalmas kvint a farkaskvint, ami megfelel egy szűkített szextnek (rendszerint Gisz-Esz).
A középhangú kvintek frekvenciaaránya
A farkaskvint frekvenciaaránya a negyedkommás középhangú temperálásban:
- .
A tiszta kvint
[szerkesztés]Összehasonlításként a tiszta kvint frekvenciaaránya
- .
A kiegyenlített hangolás kvintjei csak kevéssel térnek el ettől:
.
Források
[szerkesztés]- Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3 (A kiegyenlített hangolás kvintje)
- A farkaskvint keletkezése Archiválva 2009. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben