Farkasfölde vára
Farkasfölde vára | |
Gradina kod Sedlarice | |
Ország | Horvátország |
Mai település | Sedlarica |
Tszf. magasság | 227 m |
Épült | ismeretlen |
Elhagyták | ismeretlen |
Állapota | terepalakzatok |
Típusa | hegyvidéki |
Építőanyaga | fa, tégla |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′ 06″, k. h. 17° 11′ 20″45.885000°N 17.188889°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 06″, k. h. 17° 11′ 20″45.885000°N 17.188889°E |
Farkasfölde vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Sedlarica település határában.
Fekvése
[szerkesztés]Farkasfölde vára a Sedlarica falu déli része fölé emelkedő, a falu belterülete és a Mali jarak nevű vízfolyás között emelkedő 227 méteres Šanac nevű magaslaton állt.[1]
Története
[szerkesztés]A várat, mint szomszédos várat az 1317-es évben Datian fia Farkas birtokaként Prodavíz várának birtokhatárainál említik meg először. Prodaviz várát ekkor a Churla nembeli Joakim gróf fia Tamás gróf birtokolta.[2] A további adatok az említett Farkasról nagyon gyérek. Ismert, hogy apja szomszédjai Moys ispán leszármazottjai voltak, a 13. században fölöttébb nagyhatalmú és tehetős emberek voltak. Akár az is feltételezhető, hogy ma még nem ismert módon, ők foglalták el ezt birtokot, hogy birtokaikat kibővítsék.[1] 1358-ban ez a vár és tartozékai a már említett Moys ispán fia, Mihály, majd annak leánya, Katalin birtokában volt, aki fivérétől, Istvántól kapta birtokába. A vár társtulajdonosa a férje, Megerychei Mihály fia György volt.[3] Farkasfölde környékén Moys fia Mihály és ennek fia Iván, valamint a már említett Katalin nevű lánya birtokai voltak. A szomszédban volt birtokos Moys egy másik fia Sándor, valamint ennek fiai, György, Moys és Miklós is.[1]
A vár mai állapota
[szerkesztés]A vár közepe ovális alakú, mely köré ugyancsak ovális kettős árkot ástak. A várhely elülső sáncának északi oldala kis mértékben kibővített. Ezen valaha egy épület, talán őrhely, híd, vagy hasonló állhatott. A várhoz a völgyből felvezető út a keleti oldalon volt. A várnak ebből az alakjából feltételezhetjük azt is, hogy védelmi funkciója mellett a 13. század előtt esetleg kultikus célokra is szolgált. A középső földhalmon kis mennyiségű 14. századi cseréptöredéket és régi tégladarabot találtak.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VII. kötet (horvát nyelven), 461. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae XII. kötet (horvát nyelven), 538. o.