Ugrás a tartalomhoz

Farkas Mihály (mezőgazdász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farkas Mihály
Született1833. április 7.
Pest
Elhunyt1900. június 28. (67 évesen)
Nagytétény
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaWanko Sarolta
SzüleiFarkas Mihály
Foglalkozásajogász,
gazdasági író,
mezőgazdász
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (9/2-1-11/12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Farkas Mihály (Pest, Terézváros, 1833. április 7.[1]Nagytétény, 1900. június 28.) jogász, gazdasági író, kertészeti szakíró, növénytermesztő.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (9/2-1-11/12)

Élete

[szerkesztés]

Farkas Mihály asztalosmester és Szautner Éva fiaként született. Nemesi származású földbirtokos, budapesti polgár és fővárosi képviselő volt. A párizsi kiállításról hozta be Magyarországra 1867-ben a Cantaloup-dinnyét, majd meg is honosította. Számos dinnyefajta előállítása fűződik a nevéhez. Kertészete Kőbányán állt, ehelyütt végezte kísérleteit, melyek a bogyósgyümölcsűek termesztésére irányultak, majd hazánkban elsőként jött rá a bogyósok gyors jövedelmezőségére a gyümölcstermesztésben. Méhészete is nagy hírnévre tett szert, az első országos jelentőségű méhészgyűlést az ő vezetésével tartották meg kőbányai kertjében 1861. szeptember 16-án.[2] 1871-től a Magyar Gazdasági Egyesület rendes tagja,[3] 1873-tól a XII. Méhészeti szakosztály alelnöke volt.[4] Az 1885. évi nemzetközi zöldség- és gyümölcskiállításon hasznos „növények honosításáért” Kiállítási nagyérmet kapott.[5]

Elhunyt 1900. június 28-án délután 3 órakor, életének 68., házassága 45. évében. Örök nyugalomra helyezték június 30-án délután a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Neje Wanko Sarolta volt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Magyar méhészkönyv, vagyis útmutatás a sikeres méhtenyésztésre, tekintettel a különböző tenyésztési módokra. Pest, 1861.[6] (2. kiadás Pest, 1870. Ezen címmel is: Falusi Könyvtár I. 3. k. 1876. 4. k. 1885. Bpest.)
  • Takarmánynövények ismertetése, és tenyésztése, rétmivelési és takarmányozási naptárral és számos fametszetvénynyel fölvilágosítva. Pest, 1864.[7] (Ezen címmel is: Falusi Könyvtár III. 2. kiadás. Bpest, 1873.)
  • Kertészet kézikönyve (Pest, 1865. Galgóczy Károly munkájának 2. kiadása, melyet F. M. átnézett és jegyzetekkel bővített, úgy szintén a 3. kiadást Bpest, 1874.),[8] a 4. kiadás 1880-ban.[9]
  • Apró majorság, vagyis a baromfitenyésztés foglalatja. Pest, 1870. (Ezen címmel is: Falusi Könyvtár VII. 2. kiadás. Bpest, 1882.)
  • A bogyár-gyümölcs tenyésztése, mint egyik hasznos s leggyorsabban jövedelmező ága a kertgazdászatnak különös tekintettel a szőlőlugas-mivelésre, Pest, 1872.[10] (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár VIII.)
  • A dinnyetenyésztés foglalatja és a legjelesebb honi és külföldi csemegefajok ismertetése. Pest, 1873. (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár IX. 2. kiadás. Bpest, 1883.)[11]
  • Magyar kertészkönyv. A belterjes (intensiv) kertészgazdászat foglalatja. Bpest, 1876.[12]
  • Az év tizenkét hónapja Mezei és kertgazdászati teendők havi emlékeztetője. Kiváló tekintettel hazánk éghajlati viszonyaira, Budapest, 1892, Franklin Társulat[13]

Kezdetben méhészeti rovatvezetője,[14] majd szerkesztője volt a Falusi Gazda című szaklapnak 1865. április 5-től[15] 1868. december 28-ig, mikor a lap megszűnt;[16] szerkesztette a Politikai Ujdonságok mellékletét a Magyar Gazdát 1873–1874-ben;[17][18] a Falusi Gazda Naptárát 1865–74-re[19] és a Kertészgazda Naptárát 1879-re[20] és 1880-ra Budapesten.[21]

Több száz cikket írt a gazdasági lapokba, nevezetesen a Családi Lapokba (1857), a Magyar Néplapba (1857), a Kerti Gazdaságba (1858–60), a Falusi Gazdába (1861–68), a Kertész Gazdába (1869–72),[22] a Gyakorlati Mezőgazdába (1872), a Gazdasági Lapokba (1872), a Magyar Gazdába (1873–74), a Földmivelési Érdekeink-be (1874–1875),[23] és a Falusi Gazda Naptárába (1865–74).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Pest-terézvárosi római katolikus plébániatemplom keresztelési anyakönyve, 1833. év.
  2. Dr. Pólya József k. elnök, Girókuti P. Ferencz jegyző (1861. október 6.). „Az első magyar méhészek értekezlete tartatott folyó év September 16-án Pest-Kőbányán, ifj. dr. Farkas Mihály tanyáján.”. Gazdasági Lapok 13 (40), 637–638. o. 
  3. (1871. május 28.) „Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület igazg. választmánya f. é. május 2-kán tartott ülésének jegyzőkönyve.”. Gazdasági Lapok 23 (22), 348. o. 
  4. (1873. január 11.) „Az országos magyar gazdasági egyesület”. A Hon 11 (8), 2. o. 
  5. (1885. december 17.) „A nemzetközi gyümölcs- és zöldség-kiállításon kitüntetett kiállítók névsora és ezek jelmondatai. Kiállítási nagyérem”. Közgazdasági Értesítő 4 (51), 2035. o. 
  6. (1861. augusztus 1.) „Magyar méhészkönyv”. Politikai Ujdonságok 7 (31), 497. o. 
  7. (1864. május 29.) „Heckenast kiadványok”. Pesti Napló 15 (4284), Melléklet. o. 
  8. (1879. február 12.) „A Franklin Társulat Kertészet kézikönyve”. Politikai Ujdonságok 25 (7), 83. o. 
  9. (1880. április 11.) „A Franklin Társulat Kertészet kézikönyve”. Vasárnapi Ujság 27 (15), 248. o. 
  10. (1872. május 16.) „Uj könyvek”. Fővárosi Lapok 9 (111), 482. o. 
  11. (1873. május 25.) „Falusi Könyvtár IX.”. Budapesti Közlöny 7 (120), 998. o. 
  12. (1884. április 13.) „Magyar kertészkönyv”. Vasárnapi Ujság 31 (15), 242. o. 
  13. (1892. március 27.) „Franklin-Társulat”. Budapesti Hírlap 12 (87), 26. o. 
  14. (1861. január 3.) „A Falusi Gazda fő-rovatai”. Politikai Ujdonságok 7 (1), 15. o. 
  15. (1865. június 1.) „Ujdonságok”. Képes-Ujság 1 (17), 560. o. 
  16. 6. kötet Elektromos hal—Fék. Falusi Gazda, A Pallas Nagy Lexikona, 685. o. (1894) 
  17. (1873. július) „Tisztelt olvasóinkhoz!”. Magyar Gazda (1), 1. o. 
  18. (1874. július) „A Magyar Gazda tisztelt olvasóihoz!”. Magyar Gazda (7), 1. o. 
  19. (1864. október 5.) „Falusi Gazda naptára”. Politikai Ujdonságok 10 (40), 485. o. 
  20. (1879. január 12.) „Kertészgazdászati naptár 1879-re”. Képes Néplap és Politikai Híradó 7 (2), 16. o. 
  21. (1879. november 19.) „Kertészgazdászati naptár 1880 szökőévre”. Politikai Ujdonságok 25 (47), 264. o. 
  22. (1870. december 21.) „Előfizetési felhívás a „Kertészgazda” című mezőgazdasági kertészeti, gyümölcsészeti, szöllőszeti, méhészeti és selymészeti képes hetilapra”. Pesti Napló 21 (305), 6. o. 
  23. (1875. január 4.) „Munkatársak”. Földmivelési Érdekeink 2 (1), 1. o. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.