Falzarego-hágó

Falzarego hágó (Falzaregopaß; Passo di Falzarego)
A Falzarego hágócsúcs
Földrajzi adatok
Országok	Olaszország
Fekvése	Dolomitok
Legmagasabb pont	2105 m
Elhelyezkedése
Falzarego hágó Pozíció Trentino-Alto Adige térképén
é. sz. 46° 31′ 08″, k. h. 12° 00′ 34″46.51888889, 12.00944444
A Wikimédia Commons tartalmaz Falzarego hágó témájú médiaállományokat.

A Falzarego-hágó (olaszul: Passo di Falzarego, Passo Falzarego, Falzarego, németül: Falzaregopass, Falzaregopaß, buchensteini ladin nyelven: Jou de Fauzare, ampezzói ladin nyelven: Fouzargo) az olasz Dolomitok egyik, 2105 m tengerszint feletti magasságban levő, nyugat-kelet irányú magashegyi hágója Venetóban, Belluno megyében.

A hágón átvezetett 48-as számú Dolomit főút Buchensteint kapcsolja össze az alsó Cordevole-völggyel (Cortina d’Ampezzót is beleértve), továbbá a Valparola-hágón át a dél-tiroli Badia-völggyel (Gadertal). A ladin nyelvterületen belül fekszik. A hágót – a mindenkori időjárási viszonyoktól függően – télen is nyitva tartják (előzetes tájékozódás javallt).

Fekvése

Falzarego-hágó: Kilátás a Monte Cristallóra

Falzarego-hágó: A Tofana

Falzarego-hágó: A Lagazuoi (2762 m)

A hágó egy sziklatömbökkel átszőtt nyereg, a Dolomitok főmasszívumához tartozó Tofanáktól (3244 m) délre, amely a Kis-Lagazuoi (2762 m) előterét képezi oly módon, hogy annak panorámaképét is eltakarja. Nyugaton a gleccserekkel fedett Marmolada (3343 m) látható, míg délen az Averau (2694 m) kisebb sziklacsoportjai (mint a Cinque Torri, 2361 m) emelkednek.

Elnevezése

A név, fàlza régo „álnok királyt” jelent ladin nyelven és arra utal, hogy a hagyományok szerint itt levő Fanes-birodalom királya – álnokságáért – kővé változott, ami a hágó sziklái közt levő Lagazuoi-hegy formájában még napjainkban is kivehető. Ezen a mondabeli történeten kívül azonban a hágó keletkezéséről, vagy középkori–kora újkori létezéséről semmi biztosat nem tudunk.

Története

A hágóutat 1909-ben építették meg és ezzel a Bozen és Cortina d’Ampezzo közti Nagy Dolomitút legvégső – és útépítés-technikai szempontból legnehezebb – szakasza is elkészült.

A Falzarego-hágó történetében az első világháborúban játszott szerepe a legjelentősebb. A „Hegyvidéki Háború” idején (Gebirgskrieg, 1915-18) a frontvonal a Valparola-hágótól, a Hexensteinen és a Kis-Lagazuoion át a Falzarego-hágóig terjedt. A Hexenstein és az osztrák állások (a Tre Sassi erőd) északnyugat felől elzárták a Nagy Dolomit-utat a Gader-völgytől.

Az olasz csapatok többszöri előrenyomulásuk ellenére sem tudták bevenni az állásokat, ezért a Lagazuoi keleti falánál beásták magukat, ahonnan aztán 1916-ban az aknaháború, (az úgynevezett Minenkrieg) elkezdődött.

Az osztrákok 1916. január 1.-i, majd 1917. január 14-i, és 1917 május 22.-i pergőtüzei után az olaszok - a hegy lábától az osztrák állások alá - mintegy 1000 méteres táróaknát (alagutat) építettek, és június 20-án több mint 33 tonna robbantóanyaggal a Kis-Lagazuoi egész sziklaperemét a levegőbe röpítették. Szeptember 16-án volt az osztrákok utolsó aknatámadása. Az ellenfelek aknatámadásai azonban a fronton semmi területnyereséget nem eredményeztek egyik félnek sem.

Az első világháború vége óta a hágó Belluno megye határát is képezi. A „Bellunói Alpini-zászlóalj” történelmi emlékhelyén kő áll, amelyre a győztesek a következő latin nyelvű feliratot vésték:

• Sunt rupesvirtutis iter („Az erény ösvényének sziklái”).

A környék turisztikai célú kialakításának részprogramjaként a 20. század közepén a háborús táróaknákat, futóárkokat és kazamatákat ismét járhatóvá tették. Ezért a kisebb állások, futóárkok és tüzérségi ütegpontok, bunkerek manapság látogathatók, némelyiküket emlékhelyekké alakították. Ezáltal a Falzarego-hágó és környéke ma történelmi szabadtéri múzeumot is jelent.

Infrastruktúra, turizmus és sport

Turisztikai főattrakciói a következő programok:

• kötélpályás utazás a Kis-Lagazuoira (gyalogtúrával is elérhető);
• zseblámpával felszerelkezve a táróaknák és bunkerek bejárása;
• egyszerű gyalogtúra a sísáncon;
• a Tofanára sziklamászóutak (Klettersteig) vezetnek;
• egyszerű turistaösvényeken érhetők el: a Lagazuoi-tó, a Lagazuoi menedékház, távolabbra a Valparola-hágó és alatta a Badia-völgy (németül: Gadertal/Abteital);
• a Monte Averau körüljárására is lehetőség van.

Télen a Lagazuoi sítereppé válik. A térség a Dolomiti Superski szervezetéhez tartozik.

Mindezeket megelőzően kivételes élményt nyújt a hágóból feltáruló panorámakép élvezete is. Keleten, a Lagazuoion túl állnak a Tofanák és kissé távolabb, Dolomit-csúcsokként nyugaton a Sella és a Marmolada, délre a Civetta és a Monte Pelmo, keleten és délkeleten pedig a Monte Cristallo, a Sorapiss és az Antelao láthatók.

Források és irodalom

• Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
• A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
• Maurizio Mazzola: Dolomiten – 2000/2005. Orempuller Edit. Trento -
• Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
• Fajth T. – Dombi J.: Itália – Budapest, 1978. Panoráma K. – ISBN 963-243-119-7
• A szakmai tartalom :főként a Wikipedia.de és a Wikipedia.it azonos szócikkeire támaszkodik.
• Steffan Bruns: Alpenpässe. Vom Saumpfad zum Basistunnel, Selbstverlag 2002, S. 132]

Térképek

• Editori Tabacco: Dolomiti Tirolo 2005 M = 500 000 – ISBN 978 8883 150 531
• ADAC Auto Atlas Europa 2004/2005. - ISBN 3-8264-1374-1
• Freitag-Berndt: Wander- Rad- und Freizeitkarte WK 022 – ISBN 978-3-85084-703-2
• Freitag-Berndt: Freizeitführer WK 022 - ISBN 978-3-85084-703-2
• Freitag-Berndt: Tirol / Vorarlberg 2005. - M: 1:200 000
• Freitag-Berndt: Osttirol / Kärnten 2005. - M: 1:200 000