Falusné Szikra Katalin
| Falusné Szikra Katalin | |
| Született | Szikra Katalin 1924. június 9.[1] Moszkva |
| Elhunyt | 2006. január 6. (81 évesen) Magyarország |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász |
Falusné Szikra Katalin (Moszkva, 1924. június 9. – Budapest, 2006. január 6.) magyar közgazdász, az MKKE, illetve a BKE egyetemi tanára, az MTA tagja (levelező: 1976; rendes tag: 1985).
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Falusné Szikra Katalin. Közgazdász. 1975. január 30. 2. sz. |
| Falusné Szikra Katalin. MTA. |
Fő kutatási területe
[szerkesztés]A bér- és jövedelemelmélet vizsgálata.
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja dr. Szikra Gyula (1908-ig Schweiger Gyula; 1884–1939?) ügyvéd, munkásbiztosító-pénztári tisztviselő volt; édesanyját Nagy Júliának hívták. Szikra Gyula a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt, majd 1919-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Károlyi- és a Berinkey-kormány idején a népőrség egyik vezetője, majd a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség parancsnokhelyettese volt, ezért a kommün bukása után tíz év fegyházbüntetésre ítélték 1921-ben fogolycsere-akció keretében a Szovjetunióba került, ahová családja is követte. Moszkvában a Szovjet Statisztikai Hivatal osztályvezetőjeként – más adatok szerint elnökhelyetteseként – működött, 1930-ban azonban száműzték, a sztálini tisztogatások áldozata lett. Szülei 1929-ben elváltak, és Katalin az édesanyjával hazatért. Anyja 1939-ig kistisztviselőként, 1939-től vasgyári munkásként dolgozott. 1947-ben férjhez ment Hűvös Gyulához. 1942-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. Mivel származása miatt nem tanulhatott tovább felsőfokú intézményben, kitanulta a szabószakmát, és 1944-ig Weil Hedvignél, a népszerű Váci utcai gyermekruha-készítő és nőidivatszalon-tulajdonosnál dolgozott mint szabósegéd. A második világháború után előbb a Pénzintézeti Központ tisztviselője volt 1945 és 1948 között, majd az Állami Ellenőrzési Központ Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársaként dolgozott 1948 és 1951 között. A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett diplomát 1951-ben. Eztuán az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszékének, illetve a BKE Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék tanársegéde (1951 és 1959 között), egyetemi adjunktusa (1959 és 1961 között), egyetemi docense (1961 és 1971 között), egyetemi tanára (1971. július 1-jétől 1996. február 28-ig.) Éveken át a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának a tagja volt.
Akadémiai karrierje
[szerkesztés]1976-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1985-ben rendes tagja.
Akadémiai szervezeti tagságai
[szerkesztés]- Szociális Bizottság 2011. 08. 26 – 2006. 01. 06
- IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya 2011. 08. 26 – 2006. 01. 06
- Közgazdaság-tudományi Bizottság 2011. 08. 26 – 2006. 01. 06
- Munkatudományi Bizottság 2011. 08. 26 – 2011. 10. 01
Akadémiai székfoglalói
[szerkesztés]- A munka szerinti elosztás és tervezésünk néhány kérdése (1976. november 11.)
- Az első és a második gazdaság közötti bér-, illetve jövedelem-diszparitás Magyarországon (1985. november 27.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Munka Érdemérem (1961)
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- Munka Érdemrend (arany, 1980)
- A szocialista országok tudományos akadémiái társadalomtudományi alelnökeinek nemzetközi díja (1980)
Írásai
[szerkesztés]Cikkeiből
[szerkesztés]- A szellemi és a fizikai munka viszonyáról hazánkban. (Közgazdasági Szemle, 1955)
- A technikai haladás és az ipari munka. Kandidátusi értekezés. (Bp., 1961)
- Automatizálás és szakmai képzettség. (Valóság, 1961)
- A tőkés termelési mód kialakulása és fejlődése. (Bp., 1964)
- A bérezés néhány aktuális problémája és a munka szerinti elosztás. (Társadalmi Szemle, 1966)
- Hoch Róbert (Magyar Tudomány, 1994)
- Műszaki fejlődés és munkaerőigény. A fejlett országok tapasztalatai. (2000)
Könyvei
[szerkesztés]- Létszám, termelékenység, gazdasági növekedés (1968);
- A termelékenység és hajtóerői (1975);
- Munkabér, ösztönzés, elosztás (1979);
- A kistulajdon helyzete és jövője (1986);
- A tudás leértékelődése (1990).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). BnF-források
Források
[szerkesztés]- Közgazdász. MKKE lapja. 1975. 2. Szikra Katalinnal nőpolitikánkról. A mi vezető modellünk – férfi modell.
- Közgazdász. MKKE lapja. 1976. 17. Falusné Szikra Katalin, egyetemünk politikai gazdaságtan-tanszékének professzora november 11-én tartotta meg akadémiai székfoglaló (levelező tag) előadását: „A munka szerinti elosztás értelmezésének néhány kérdése” címmel.
- Közgazdász. MKKE lapja. 1985. 19. Falusné Szikra Katalin akadémiai székfoglalója (rendes tag). Az értekezés címe? „Az első és a második gazdaság közötti bér-, illetve jövedelemdiszparitás Magyarországon”
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5 678. old.
- nevpont.hu
- mta.hu
- Kozák Péter. Falusné Szikra Katalin In.: Hay Diana, Palasik Mária, Schadt Mária (szerk.) Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. II. kötet. Akadémiai Kiadó. 2024. 1068-1072.
