Feröeriek sagája

A Feröeriek sagája (óészaki nyelven Faereyinga saga, feröeriül Føroyinga søga) a 13. század elején keletkezett, ismeretlen szerző által készített izlandi prózai mű.

Keletkezése

A saga 1200 és 1210 között keletkezett Izlandon,^[1] és valószínűleg Snorri Sturluson egy tanítványa fogalmazta. Ma ismert formáját 1832-ben állították össze az izlandi forrásokból.^[1] Az első kiadás ugyanebben az évben jelent meg, Carl Christian Rafn dán kutató gondozásában. Ebben a kiadásban egy Johan Henrik Schrøter feröeri lelkész által lefordított szövegváltozat szerepel.

Jellemzői

A sagaműfaj régibb, eredetibb csoportjába tartozik, az egyéni karakterek és sorsok ábrázolása még a történelmi és politikai események részletes kifejtésébe ágyazódik a műben. Ezen a pontján érintkezik a király-saga műfajával, 14. század végi másolásakor kisebb meseszerű részleteket is illesztettek hozzá.

Tartalma

A Feröeriek sagája Feröer történelmének legősibb forrása és a viking idők legfontosabb írásos forrása a szigeteken. A feröeri honfoglalástól (9. század) a szigetek lakóinak keresztény hitre téréséig és függetlenségük elvesztéséig (11. század) tartó időszak eseményeiről és történelmi változásairól szól.

A mű a következő szavakkal kezdődik:

„Grímur Kamban volt az első, aki Feröeren letelepedett.
Ez Széphajú Harald idejében történt,
Amikor sokan menekültek uralomvágya elől.”^[2]

Elfogadott, hogy Grímur tényleg létezett, és a 9. században Norvégiából Feröerre ment és ott Funningurban letelepedett, így megnyitva az északiak honfoglalását a szigetcsoporton. Ez valójában még Széphajú Harald előtt, 825 körül történt;^[3] a saga nyilvánvalóan keveri a honfoglalás ezen első hullámát a 885-890 körüli másodikkal, amit valóban a Széphajú Harald előli menekülés váltott ki.

A kivándorlók szabad köztársaságot hoztak létre Feröeren, amely saját tinggel rendelkezett a fővárosban, Tórshavnban. Ennek helye, a Tinganes ma is kormányzati székhely. A Feröeriek sagája ezen kívül számos történelmi eseményt tartalmaz, mindenekelőtt Sigmundur Brestisson történetét, aki Tróndur í Gøtu ellenállásával szemben keresztény hitre térítette a feröerieket 1000 körül.

Mivel a sagát szerzetesek jegyezték fel, nyilván nem pártatlan: Sigmundot (a keresztényt) jónak, Tróndurt (a pogányt) rossznak állítja be. Ezen kívül vannak a sagának olyan részei, amelyek nyilvánvalóan inkább költészetnek számítanak, mint történetírásnak, de ezzel együtt is valóban az első feröeriek története, és mint ilyen, a kor legfontosabb írott forrása Feröerről.

Kronológia

A saga fontosabb eseményeinek kronológiája C.C. Rafn, valamint zárójelben G.V.C. Young szerint.

825 k. - Grímur Kamban letelepszik Feröeren
964 (959) - Tóri Beinirsson megszületik
966 (961) - Sigmundur Brestisson megszületik

Turið Torkilsdóttir (Sigmundur későbbi felesége) megszületik

975 (970) - Brestir és Beinir meggyilkolása

Ravnur Hólmgarðsfari norvég rabszolgakereskedő magával viszi Tórit és Sigmundurt Norvégiába

976 (971) - Ravnur szabadon engedi Tórit és Sigmundurt és a mai Oroszország területére utazik
984 (979) - Tóra Sigmundsdóttir (Sigmundur lánya) megszületik
988 (983) - Sigmundur és Tóri visszatér Feröerre, ahol birtokba veszik apáik örökségét
991 (986) - Sigmundur feleségül veszi Turið Torkilsdóttirt
997 - Olav Tryggvason király követséget küld Sigmundurhoz, és magához hívatja Norvégiába
998 - Sigmundur visszatér Feröerre, és hozzálát a kereszténység terjesztéséhez a király megbízásából
999 - Tróndur í Gøtut Sigmundur kényszerrel megkereszteli; a feröeriek formálisan kereszténnyé lesznek
1002 (1005) - Tróndur megtámadja Sigmundurt. Az elmenekül, de Sandvíkban Tórgrímur Illi megöli.
1024 - Gilli løgmaður Leivur Øssursson és Tórálvur Sigmundsson társaságában Norvégiába utazik II. Olaf norvég király meghívására
1026 - Tórálvurt Norvégiában meggyilkolják
1035 - Tróndur meghal. Leivur lesz Feröer első keresztény ura; a szigeteket hűbérbirtokként kapja I. Magnus norvég királytól. Véget ér a viking kor Feröeren.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Søguslóðir – Destination Viking Sagalands – Sandoy, Skúvoy & Stóra Dímun (angol nyelven) (PDF) pp. 10. visit-faroeislands.com / Faroe Islands Tourist Board. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
↑ Feröeri nyelven: Grímur Kamban var fyrsti maður ið búsettist í Føroyum.
Hetta var á døgum Haralds Hárfagra,
tá stór mannfjøld flýddi undan harðræði hansara.
↑ Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1-4. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.

Források

Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 16. o.

További információk

F. York Powell: The Tale of Thrond of Gate, commonly called the Faereyinga Saga. London 1896 (Teljes internetes kiadás) (angol)
Michael Becker: Die Färinger Saga. (Internetes kiadás, összefoglaló) (német)

Kapcsolódó szócikkek

Középkorportál
Feröer-portál

[sagamap-1] Søguslóðir – Destination Viking Sagalands – Sandoy, Skúvoy & Stóra Dímun (angol nyelven) (PDF) pp. 10. visit-faroeislands.com / Faroe Islands Tourist Board. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 11.)

[2] Feröeri nyelven: Grímur Kamban var fyrsti maður ið búsettist í Føroyum.
Hetta var á døgum Haralds Hárfagra,
tá stór mannfjøld flýddi undan harðræði hansara.

[from001-3] Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1-4. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.

[1]

[2]

[3]