Főposta (Pest)
| Főposta (Pest) | |
 | |
| A Főposta épülete Budapesten, a Petőfi Sándor utcában, 2011 májusában | |
| Település |
|
| Cím | 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 15-17. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1870–1873 |
| Építési stílus | eklektika (neoreneszánsz) |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Szkalnitzky Antal |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Főposta (Pest)
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 07″47.494466°N 19.051926°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 07″47.494466°N 19.051926°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Főposta (Pest) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Főposta egyike Budapest főpostáinak, az V. kerületben, a Petőfi Sándor utca 13-15. szám alatt található. Az épület háromhomlokzatos, háromemeletes, a Petőfi Sándor utca és a Párisi utca sarkán áll, hátsó bejárata a Városház utca 18. szám alatt van.
Története
[szerkesztés]Eredeti neve Főposta és Telegráf volt, aminek az építésére pályázatot írtak ki az 1870-es évek elején, melynek nyertese Szkalnitzky Antal és Koch Henrik lett. Az építőt szigorú takarékossági szempontok is vezérelték, ennek ellenére az 1896-ban megjelent Budapest Műszaki Útmutatója azt írja az épületről, hogy „Mégis a tervező elegáns formájú reneszánsz stílű épületének finom ízléssel párosult gyakorlati berendezést, szép helyiségeket alkotott.” Az építés 1870 és 1873 között zajlott.[1]
Később vitatták az épület helyét, mert zavarja az Invalidusok palotája homlokzatának kellő városképi érvényesülését. Ennek ellenére mégsem bontották le, mert a beépített berendezések áthelyezése bonyolult és költséges lett volna. Belsejének érdekessége az egyik legkorábbi magyar vasbeton szerkezete, amit az épület 1907-es átalakításakor Ray Rezső és Zielinski Szilárd épített be egy 16 méter fesztávú keretszerkezet formájában.
Az épületnek műemléki védettsége van. A rendszerváltás után a Főposta 83%-ban a Matáv, 17%-ban a Magyar Posta tulajdonába került.[2] 2006. májusában a Matáv eladta a tulajdonrészét külföldi befektetőknek.[2] 2003-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatban kötelezte a tulajdonosokat az épület felújítására, melynek homlokzati állapota már életveszélyes volt. A felújítást 2006-2007-ben végezték el mintegy 320 millió forint értékben.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://urbface.com/budapest/a-foposta
- ↑ a b c BÉK - Alkotások honlapja :: Műemlék épület homlokzati rekonstrukciója (Egykori Főposta). budapestiepiteszkamara.hu, 2011 [last update]. [2011. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 452–453. o. ISBN 963-05-6410-6
További információk
[szerkesztés]- (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon , Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 29-33. o.
- https://egykor.hu/budapest-v--kerulet/foposta/2637
