Füstpénz
A füstpénz több középkori adófajta elnevezése Magyarországon, mely kapcsolatban állt a füsttel (háztartással).
Mátyás király 1467-ben pénzügyi (kincstári) reformot valósított meg, és a kapuadó helyett bevezették a jobbágyháztartásonként szedett királyi kincstár adóját, a füstpénzt (tributum fisci regalis). Nem a füstöt, és nem is a kéményt adóztatták meg tehát, hanem az egy füst alatt élő jobbágycsaládot tekintették egy adóalanynak és adóalapnak. Az új adó nagyon szűk korlátok közé szorította a korábban mentesítésekkel rendelkezők számát.[1]
Típusai
[szerkesztés]- A szabadok dénárai, mely a 13. századtól földesúri kézbe került.
- Földesúri cenzus az érett középkorban.
- Állami hadiadó, amikor azt füstönként szedték be.
Források
[szerkesztés]- Bán Péter: Magyar történelmi fogalomtár. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. 1. kötet. 152. o. ISBN 963 282 203 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ dr. Juhász István: Épületes adózás – kapuadó, füstadó, ablakadó. (Hozzáférés: 2017. július 9.)
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |