Fürdőkádgörbe

Az úgynevezett fürdőkádgörbe műszaki területeken ismert, életciklust ábrázoló görbe.

A fürdőkádgörbe egy termék – az idő függvényében előforduló – meghibásodásainak gyakoriságát bemutató diagram.^[1]

A görbe neve az időtengelyen tapasztalható alakjából származik.

Az ábrán látható módon a görbe három fő részből áll:

Az első szakasz a termék működésének kezdeti ideje, amikor kijönnek a korai hibák. A hibák száma egy magas értékről folyamatosan csökken.
A második szakasz az állandósult hibagyakoriság szakasza, amikor már túl vagyunk a kezdeti hibákon.
A harmadik szakasz az öregedési idő, amikor az elhasználódástól megint nőni kezd a meghibásodási ráta.

A görbe kezdeti formáját a termék „gyermekbetegségei” okozzák, előjönnek azok a hibák, melyek a hiányos minőség-ellenőrzésből és a gyengébb minőségű alkatrészek beszereléséből adódnak.

Miután a „gyermekbetegségek” elmúltak, a hibák száma csökken és egy állandó érték közelében stagnál.

A görbe jobb oldali vége felé az ismét emelkedő hibarátát mutatja, ami a termék egyes részeinek elhasználódásából adódik. Sok kereskedelmi forgalomban lévő termékre jellemző a fürdőkádgörbe, ilyenek például a háztartási gépek.

Valószínűség-eloszlások

A készülékek, alkatrészek meghibásodásai többnyire véletlenszerű jelenségek.

A véletlenszerű jelenségek törvényszerűségeivel a valószínűségszámítás tudománya foglalkozik. Megbízhatósági vizsgálatoknál valószínűség eloszlások adhatnak információt a meghibásodások tulajdonságaira, valószínűségére.

A vizsgálatok véletlenszerű mintavételen alapulnak. A vizsgálatok mintavételi terveinek elkészítésekor fontos tényező az alkatrészek működés eloszlásának ismerete. A tesztek eredményeinek értékelésénél gyakran alkalmazzák a Weibull-eloszlást.

Az alkatrész vizsgálatoknál a Weibull-, míg készülékek vizsgálatánál az exponenciális eloszlás ad jobb közelítést.

Eltérések

Nem minden termék követi a fürdőkád formájú meghibásodási görbét.

Ha például egy eszközt korlátos ideig használnak, akkor nem jön elő a görbe vége felé tapasztalt emelkedő hibaráta.

Egy másik ellenpélda az úgynevezett hadiipari eszközök esete, ahol a kezdeti „gyermekbetegségek” nem jöhetnek elő, mert az eszközt „kiégetik” szélsőséges körülmények között, a gyengébb alkatrészek kiesnek, és így az adott eszköz megbízhatóságát jelentős mértékben megnövelik.^[2]^[3]^[4]

Ezt a módszert nemcsak hadiipari eszközöknél alkalmazzák, hanem nagy megbízhatóságú termékeknél is, ez azonban jelentősen megdrágítja az eszköz árát.

A korszerű elektronikus berendezések sem mutatnak fürdőkád-életciklusgörbét. Ennek az az oka, hogy az integrált áramköröket tartalmazó eszközök nem mutatnak elfáradási jelenséget.

A klasszikus fürdőkádgörbe a konvencionális technológiával készített eszközökre jellemző.

TMK

A TMK (tervszerű megelőző karbantartás) alkalmazásával szintén megelőzhető egyes termékeknél a fürdőkádgörbe elfáradási szakaszán várható, sokasodó meghibásodás.^[5] A TMK lényege az, hogy az elfáradó alkatrészeket még azelőtt cserélik ki újakra vagy újítják fel, hogy azok meghibásodást okozhatnának. A TMK-t jellegzetesen nagy értékű ipari berendezéseknél alkalmazzák, ahol egy meghibásodás miatti leállás jelentős károkat okozhat.

Jegyzetek

↑ //www.weibull.com/hotwire/issue21/hottopics21.htm
↑ Archivált másolat. [2010. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
↑ Archivált másolat. [2011. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
↑ Archivált másolat. [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
↑ http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=28745&wa=hk07

Irodalom

Meeker, William Q. and Luis A. Escobar: Statistical Methods for Reliability Data. (hely nélkül): Hoboken, New Jersey: Wiley. 1998. ISBN 0471143286
Balogh A.—dr. Dukáti F: Élettartam- és megbízhatósági vizsgálatok mintavételi eljárásai és tervei. (hely nélkül): Minőség és Megbízhatóság. 1971.
Balogh A.—dr. Dukáti F: Élettartam- és megbízhatósági vizsgálatok exponenciális eloszláson alapuló szekvenciális

mintavételi eljárásai és tervei. (hely nélkül): Hiradástechnika. 1972.

MSZ 278—55. sz. szabvány. Tömegcikkek matematikai statisztikai minősítése

Kapcsolódó szócikkek

További információk

[1] //www.weibull.com/hotwire/issue21/hottopics21.htm

[2] Archivált másolat. [2010. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)

[3] Archivált másolat. [2011. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)

[4] Archivált másolat. [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 26.)

[5] ttp://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=28745&wa=hk07

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]