Ugrás a tartalomhoz

Híd (Horvátország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Függetlenek Hídja szócikkből átirányítva)
Híd
Adatok
ElnökBožo Petrov
Alapítva2012. november 17.
SzékházZágráb
Tagok száma775[8] (2021)
Ideológialiberális konzervativizmus [1]
euroszkepticizmus[1][2]
gazdasági liberalizmus[1][3]
szociális konzervativizmus[4]
populizmus[5]
Politikai elhelyezkedésjobbközép[6]
szélsőjobb [7]
Parlamenti jelenlétSzábor:
8 / 151
Európai parlamenti jelenlétEurópai Parlament (horvát mandátumok):
0 / 12
Hivatalos színeinarancs, kék
Horvátország politikai élete
Weboldala

A Híd (horvátul: Most, 2020. novemberéig Független listák hídja horvátul: Most nezavisnih lista)[9] egy 2012-ben alapított politikai párt Horvátországban, melynek alapítója és elnöke Božo Petrov, Metković volt polgármestere, miniszterelnök-helyettes és a horvát parlament elnöke. Bár a párt vezetői kezdetben kerülték az ideológiai témákat, a Híd a 2020-as horvát parlamenti választások előtt arculatváltáson esett át, és szociálkonzervatív párttá nőtte ki magát.

Története

[szerkesztés]
Božo Petrov

A párt regionalista politikai platformként, Független Listák Hídja néven 2012. november 17-én alakult Metkovićban. Első pártelnökének Božo Petrovot választották meg.[10]

2013-ban a Független Listák Hídja Metković városában részt vett a helyhatósági választásokon, és a szavazatok 46,25%-át szerezte meg, mely 9-et jelentett a 17 helyből a városi tanácsban.[11] Petrov a szavazatok 45,78%-át szerezte meg, és Stipe Gabrić Jambo, az 1997 óta hivatalban lévő polgármester mellett bejutott a polgármester-választás második fordulójába. A második fordulóban Petrov nyert a szavazatok 67,94%-ával, és Metković polgármestere lett. Ugyanezen alkalommal a megyei választásokon a párt szavazatok 9,97%-át szerezte meg, és bejutott a Dubrovnik-Neretva megyei közgyűlésbe.[12]

A 2015-ös parlamenti választások

[szerkesztés]

A 2015-ös parlamenti választáson a párt országos méretű lett, mivel az ország más részeiről független helyi politikusok csatlakoztak hozzá.[13]

A párt a költségvetési felelősségvállalás, az állami kiadások és az államadósság csökkentése, az adócsökkentés, az állami szektor reformja és a horvátországi közigazgatási megosztottság csökkentése mellett kampányolt.[14][15] Támogatta az expanzív monetáris politikát és a monetáris reformokat, amelyek során a Horvát Nemzeti Bank a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében alacsony kamatpolitikát vezetett be.[16]

A párt 19 mandátumot szerzett a horvát parlamentben, és harmadik lett a kormányzó, a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette balközép „Horvátország növekszik” koalíció, és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette jobbközép ellenzéki „Hazafias koalíció” mögött. ).[17] A pártot a választások után négy képviselő hagyta el, így az új parlament megalakulásakor 15 képviselője volt.

Az Orešković-kormány

[szerkesztés]

Több mint 40 napon át tartó tárgyalások és számos fordulat után a Híd úgy döntött, hogy a Hazafias koalícióval alakít kormányt, melynek így 78 mandátuma lett. Horvátország következő miniszterelnökének Tihomir Orešković horvát-kanadai üzletembert jelölték.[18] A kormány 2016. január 22-én alakult meg, és Božo Petrov pártelnököt a HDZ elnökével, Tomislav Karamarkóval együtt miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki. Petrov mellett hat minisztert delegált az új kormányba a párt: belügy, igazságügy, közigazgatás, gazdaság, mezőgazdaság és környezetvédelmi minisztert.[19][20]

Az új kormányt a Híd és a Hazafias Koalíció közötti feszült kapcsolatok jellemezték, különösen az INA, Horvátország nemzeti olajtársasága és a Belügyminisztérium kapcsán.[21] A HDZ a párt több jogalkotási javaslatát is elutasította, köztük a képviselők kedvezményeinek csökkentését,[22] valamint az új hulladékgazdálkodási terv elfogadását.[23]

2016 májusában a Híd összeférhetetlenség miatt Karamarko lemondását kérte, amit az utóbbi megtagadott. Miután Orešković is Karamarko lemondását kérte, a HDZ bizalmatlansági szavazást kezdeményezett a miniszterelnökkel szemben.[24][25] A Híd három képviselője azonban a HDZ oldalára állt, és később saját pártot alapítottak.[26] A bizalmatlansági indítványra 125 képviselő szavazott igennel, 15 nemmel, 2 pedig tartózkodott. A HDZ és az ellenzék nagy része is igennel szavazott, míg a Most nemmel szavazott.[27]

Az 1916-os parlamenti választások

[szerkesztés]

Az Orešković-kormány 2016 júniusi összeomlását követően a Horvát Demokratikus Közösség megpróbálta újra felállítani azt a parlamenti többséget, amely az új kormányt támogatná, amelynek élére Zdravko Marić pénzügyminisztert szánták. Ez a próbálkozás azonban kudarcot vallott, és a parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a Horvát Szociáldemokrata Párt aláírásokat kezdett gyűjteni a parlament mielőbbi feloszlatása érdekében, hogy még az év végéig megtarthassák a választásokat. A Hídon belüli egyeztetést követően parlamenti képviselői beleegyeztek abba, hogy aláírják az ellenzéknek a parlament mielőbbi feloszlatására irányuló petícióját. A kérdésben a sikeres parlamenti szavazásra 2016. június 20-án kerül sor, és 2016. július 15-én lépwtt hatályba. Kolinda Grabar-Kitarović elnök szeptember 11-re tűzte ki 2016-os a választások időpontja.

Az előrehozott parlamenti választáson a párt egyedül indult, és 13 mandátumot szerzett (a szavazatok 9,91%-ával), ami 6 mandátumcsökkenést jelent az előző parlamenti választáshoz képest (amikor a legtöbb 19 mandátumot szerzett a szavazatok 13,17%-ával). Ha azonban figyelembe vesszük a parlamenti képviselők párttagságában a választások utáni, az előző választást követő változásokat, akkor a Híd egy mandátummal többet szerzett, mint amivel a parlament 2016. július 15-iki feloszlatásának napján rendelkezett. A parlamenti választások eredményének kihirdetése után Božo Petrov, a Híd elnöke kijelentette, hogy a Híd nyitott lenne a tárgyalásokra a nagyobb pártok bármelyikével (HDZ és SDP), ha elfogadják Híd hét feltételét (egy sor területen végrehajtandó reformok elfogadását célzó törvénycsomagot).

2019-ben a párt elindult az európai parlamenti választásokon, de csak 4,7 százalékot ért el, és így nem szerzett mandátumot az európai parlamentben.

A 2020-as parlamenti választások

[szerkesztés]

A 2020-as parlamenti választásokon a Híd a szavazatok 7,4%-át szerezte meg, amivel 8 parlamenti mandátumhoz jutott. Bár tárgyalások folytak a Szülőföld Mozgalommal való közös választási szereplésről, 2020. május 18-án bebizonyosodott, hogy a Most önállóan indul a választásokon.[28]

2020-ban a Független Listák Hídja számos változást vezetett be. Így a továbbiakban „Híd” (Most) néven futó párt alapszabályában és működésében is változások történtek, valamint megváltozott a párt logója is.[29][30]

A 2021-es zágrábi helyhatósági választásokon a Híd a szavazatok 6,20%-át szerezte meg, ami 3 mandátumot jelentett, így először került be a zágrábi közgyűlésbe. Eszéken a Haza Mozgalommal karöltve Híd a szavazatok 17,89 százalékát szerezte meg a városi tanácsban. Splitben 7,95%-ot kapott. Fiuméban a Híd polgármesterjelöltje, Marin Miletić 11,21 százalékot, a párt listája 10,28 százalékot szerzett. A legtöbb szavazatot, a szavazatok Split-Dalmácia megyében (14,30%), és Dubrovnik-Neretva megyében (19,60%) szerezték meg. A legsikeresebb helyi politikus a párt sinji polgármesterjelöltje, Miro Bulj volt, aki a második fordulóban a szavazatok 56%-ával nyer a HDZ jelöltjével, Igor Vidalinával szemben.

Választási eredmények

[szerkesztés]
horvát parlamenti választások
Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Státusz
2015 303 564 13,17% 19 Kormánypárt
2016 187 282 9,91% 13 Kormánypárt, 2017 óta ellenzék
2020 123 193 7,39% 8 Ellenzék
európai parlamenti választások
Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
2019 50 257 4,67% 0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Gladoic, Andrea: Croatia's Largest Political Parties. Expat in Croatia, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2018. október 12.)
  2. ↑ Petrov: Eurobureaucrats are creating a superstate, MEPs are serving the European political families (horvát nyelven). tportal.hr. (Hozzáférés: 2019. május 22.)
  3. ↑ Što je ekonomska desnica i tko je zastupa na izborima?. tportal.hr. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
  4. ↑ Grmoja:Djeci se nameće LGBT propaganda, izradit ću antipedofilski paket i tome stati na kraj (horvát nyelven). vecernji.hr. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  5. ↑ (2017. november 23.) „Populism in Croatia: The Curious Case of The Bridge (Most)”. Anali Hrvatskog politološkog društva 14 (1), 7–30. o. DOI:10.20901/an.14.01. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.) 
  6. ↑ „Croatia opposition says health minister must go over waiting lists, costs”, Reuters, 2018. szeptember 28. (Hozzáférés: 2020. június 22.) 
  7. ↑ „Hrvatska desnica: Mala bara s puno krokodila”, Al Jazeera, 2022. január 31. (Hozzáférés: 2022. május 25.) (horvát nyelvű) 
  8. ↑ Izvješće o obavljenoj financijskoj reviziji - Blok za Hrvatsku za 2021. (horvát nyelven). State Audit Office, 2022. szeptember 20. (Hozzáférés: 2022. december 19.)[halott link]
  9. ↑ Grmoja: Most je moderna politička stranka i zato smo promjenom Statuta pojednostavili procese i pravila uoči unutarstranačkih izbora (horvát nyelven). Most, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
  10. ↑ 'SPASILI SMO METKOVIĆ' Gradonačelnik Božo Petrov se hvali uspjesima nakon 14 mjeseci vođenja grada. Jutarnji.hr, 2014. augusztus 11. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 15.)
  11. ↑ KONAČAN PAD JAMBA: Mostarski liječnik u drugom krugu postaje novi gradonačelnik Metkovića?. poskok.info, 2013. május 20.
  12. ↑ Privremeni neslužbeni rezultati izbora za Županijsku skupštinu. Izbori.hr, 2013. május 20. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 26.)
  13. ↑ Croatian elections: a final look at the parties and the campaign. EuroPP – European Politics and Policy. London School of Economics and Political Science, 2015. november 7.
  14. ↑ Newcomer Set For Key Role After Croatian Election. balkaninsight.com, 2015. november 6. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
  15. ↑ „NU2: Ovako Božo Petrov misli riješiti probleme u Hrvatskoj”, Croatian Radiotelevision (Hozzáférés: 2015. november 6.) 
  16. ↑ „Croatia Elections: New Prime Minister Will Not Be Milanović or Karamarko, Says MOST”, Total Croatia News, 2015. november 10.. [2022. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 15.) 
  17. ↑ „Independent Alliance Becomes Kingmaker After Croatia Polls”, balkaninsight.com, 2015. november 9. 
  18. ↑ Tihomir Orešković to Be Named as Croatian Prime Minister-Designate. Total Croatia News. [2021. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  19. ↑ Prime Minister Orešković and His Croatian Government Take Power. Total Croatia News. [2022. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  20. ↑ „Petrov: Bridge seeks six ministries, including Interior Ministry”, About Croatia, 2016. január 4. [halott link]
  21. ↑ „Is Further Cooperation between HDZ and MOST Possible?”, Total Croatia News, 2016. május 8.. [2023. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 15.) 
  22. ↑ „Bridge says HDZ, SDP stop amendment of MP benefits' law”, About Croatia, 2016. február 19.. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.) 
  23. ↑ „Dobrovic accuses HDZ over scrapped waste management plan”, About Croatia, 2016. augusztus 19. [halott link]
  24. ↑ „MOST: We Support Prime Minister Orešković, HDZ Should Show Us Its "Majority"”, Total Croatia News, 2016. június 9.. [2023. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 15.) 
  25. ↑ „Prime Minister Orešković: I Will Not Resign, I Will Defend Myself in Parliament”, Total Croatia News, 2016. június 10.. [2023. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. június 15.) 
  26. ↑ „New political party, Let's Change Croatia, founded”, About Croatia, 2016. július 2. [halott link]
  27. ↑ „Croatia government falls as PM loses no-confidence vote”, Al Jazeera, 2016. június 16. 
  28. ↑ Most ide sam na izbore. Škoro: Nek' to ovjere kod javnog bilježnika!; index.hr, 2020. május 17., hozzáférés 2020. május 18.
  29. ↑ Most promijenio statut, ime i logo stranke (horvát nyelven). Nacional. (Hozzáférés: 2020. november 21.)
  30. ↑ Jutarnji list - Most nezavisnih lista nakon osam godina promijenio ime, imaju i novi statut i logotip (horvát nyelven), 2020. november 7. (Hozzáférés: 2020. november 21.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Híd_(Horvátország)&oldid=26661241”