Ugrás a tartalomhoz

Függő hatályú döntés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A függő hatályú döntés a magyar jogban új jogintézményként a közigazgatási eljárási törvény módosításával 2016. január 1-jétől lépett hatályba. A hatóság jogszerű hallgatására épülő új jogintézmény és az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veheti át. A függő hatályú döntés meghozatala esetén az egyéb jogkövetkezmények mellett helye lehet az ügyfél által megfizetett illeték visszatérítésének.

"A függő hatályú döntés értelmében, ha 2 hónapon belül nem születik döntés, a hatóság köteles lesz az ügyfél részére az eljárási díjat, ennek hiányában tízezer forintot megfizetni. Egy évben 1,3 millió olyan közigazgatási eljárás van, amelynek ügyintézési időtartama 2 hónapnál hosszabb. Az egyszerű megítélésű ügyekben a hatóság 8 napos határidővel fejezze be az eljárást. Az első fokú hatóságot nem lehet új eljárásra utasítani, a másodfokú hatóság köteles dönteni. A hatósági eljárások felfüggesztésére kizárólag indokolt esetben kerülhet sor."[1]

Részletes feltételei

[szerkesztés]

A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

  • a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni;
  • b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;
  • c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti [nem kell alkalmazni

a hatósági bizonyítvány kiállítására, a hatósági igazolvány kiállítására, a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra, azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint ha törvény ekként rendelkezik.]

  • A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő 2 hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. Azonban a függő hatályú döntést mellőzi a hatóság, ha
  • a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
    • aa) érdemben dönt,
    • ab) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
    • ac) az eljárást megszünteti,
    • ad) az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy
    • ae) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul;

vagy

  • b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább
    • ba) 2 hónap, vagy
    • bb) 60 nap.

Források

[szerkesztés]
  • A többször módosított Közigazgatási eljárási törvény (2004)
  • kaposvarmost

Jegyzetek

[szerkesztés]