Ugrás a tartalomhoz

Fónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rádióforgalmazásnak, rádiólevelezésnek, idegen szóval fóniázásnak nevezik a repülőgépeken vagy földi egységnél telepített rádióállomások közötti közleményváltások segítségével lebonyolított rádiókommunikációt, mely napjainkban a repülőgép-vezetés és a légiforgalmi irányítás elengedhetetlen részét képezi. A rádiókommunikáció a repülőgépek és a földi személyzet (ATS egységek) között létesít kapcsolatot, valamint a repülőgépek egymás közötti információcseréjét is lehetővé teszi. A rádióforgalmazás során használt kifejezések és eljárások ismerete, pontos használata a biztonságos repülés egyik alapfeltétele.[1]

A fóniát, nemzetiségtől függetlenül, a világon szinte mindenhol ugyanúgy beszélik a használói. Egy nyelv, amely sallangoktól mentes, kizárólag a lényegre szorítkozik. Éppen azért jött létre, hogy megelőzze a félreértéseket, amelyek a repülésben akár végzetesek is lehetnek.  Az angolon alapuló, néhány száz szóból álló fónia sok évtizeddel ezelőtt szerveződött önálló „nyelvvé” a rádiótávbeszélő kifejezésekből.[2]

Története

[szerkesztés]

1944-ben az úgynevezett Chicagói Egyezmény nyomán létrejött az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), amelynek célja a polgári repülés különböző területeinek – így például a kommunikációnak is – az egységesítése. Ekkor vezették be a fóniát, amelynek szókincse a kezdetekkor még a mainál jóval szerényebb volt, de az idők folyamán, a kor kihívásainak megfelelően egyre bővült.[3]

Használata, elsajátítása

[szerkesztés]

A fóniát – más idegen nyelvekkel szemben – meglehetősen nehéz előképzettség nélkül elsajátítani, ugyanis nélkülözhetetlenek hozzá az aviatikai ismeretek. Megfelelő alaptudással azonban a pilóták és a légiforgalmi szakszemélyzetek képzésén néhány hét alatt megtanulhatják a fóniában használatos kifejezéseket, szavakat a hallgatók. A gyakorlatban a földi személyzetek és a pilóták közötti rádiókommunikáció 90 százalékban a fónia nyelvén zajlik.

Képzési területei

[szerkesztés]

Napjainkban a magyar felsőoktatási intézmények közül több is képez repülésben jártas szakembereket, ezek: a BME, a Nyíregyházi Egyetem, a Milton Friedman Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Emellett számos cég hirdet magánképzésben pilótaoktatást, melyek többnyire önköltségesek és elvégzésük nem ad felsőfokú képzettséget az előbb felsorolt egyetemekkel szemben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fónia