Fényes Imre
| Fényes Imre | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1917. július 29. Kötegyán |
| Elhunyt | 1977. november 13. (60 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint | fizikus |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem |
| Doktorátusi tanácsadói | Gombás Pál |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | kvantummechanika, statisztikus fizika, termodinamika |
| Tudományos fokozat | PhD. (1943) CSc. (1952) DSc. (1959) |
| Munkahelyek | |
| Bolyai Tudományegyetem | nyilvános rendes tanár (1945-1950) |
| Debreceni Tudományegyetem | intézeti tanár (1950-1952) egyetemi docens (1952-1953) |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | egyetemi docens (1953-1960) egyetemi tanár (1960-1977) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Akadémiai-díj (1970) | |
Fényes Imre (Kötegyán, 1917. július 29. – Budapest, 1977. november 13.) elméleti fizikus, az egyik legeredetibb, legmélyebb gondolkodású magyar természettudós. Elsősorban a kvantumelmélet, kvantumfizika, mikrofizika, termosztatika területén ténykedett, a fizika nehéz, ámde alapvető kérdéseit feszegette. Hatása a fizikusok gondolkodására elsősorban a problémák igényes megfogalmazására való törekvésben érhető tetten, eredményeit igen sok filozófiai munka is tárgyalja.
Életrajza
[szerkesztés]Egyetemi tanulmányait Budapesten, Debrecenben és Kolozsvárott végezte, és ott szerzett 1943-ban doktorátust. Doktori értekezésének címe: „Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata”. 1945-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetét vezette. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem a háborút követő években Petru Groza politikája jóvoltából nyugodt hely volt, ahol lehetett tanítani. A 27 éves tanszékvezető professzor népszerű alakja volt az egyetemnek, hiszen csaknem egykorú volt tanítványaival, aki magától értetődően adta tovább lelkesedését a kvantumelméletért, az új eredményekért.
1950-től a magyar kormány meghívására a debreceni egyetem elméleti fizikai tanszékét vezette 1953-ig. Ebben az időszakban elsőként javasolta a kvantummechanika valószínűségi értelmezését (ld. főbb munkái). 1953-ban áthelyezték az ELTE Természettudományi Karra, ahol 1960-ban kapott egyetemi tanári kinevezést. 1959-ben a fizikai tudományok doktora lett. Doktori értékezésnek címe: „A termodinamikai folyamatok időbeli lefolyása az egyensúlyi állapot közelében”.
Munkássága a kvantumelmélet, statisztikus fizika és az irreverzibilis termodinamika területét ölelte fel. 1974-ben W. Heisenberggel együtt vezetett egy szemináriumsorozatot Dubrovnikban a kvantummechanika elvi kérdéseiről. Felfedezte az úgynevezett „oszcillációs effektust”, a termodinamikai egyensúly stabilitásának valódi mechanizmusát, valamint korrigálta a Helmholtz és Pauli által megadott termodinamikai variációs elvet és megmutatta az eljárás irreverzibilis esetre való kiterjesztését is (Helmholtz–Fényes-elv).
Számos, a modern fizika eredményeit általánosító filozófiai munkát, didaktikai, valamint tudománynépszerűsítő tanulmányt, művelődéspolitikai eszmefuttatást is írt.
Főbb munkái
[szerkesztés]- A kvantummechanika valószínűségi értelmezése (Budapest, 1952)[1]
- Entrópia (Budapest, 1962)
- Fizika és világnézet (Budapest, 1966)
- Termosztatika és termodinamika (Budapest, 1968)
- Modern fizikai kisenciklopédia (szerk., Budapest, 1971)
- A fizika eredete. Az egzakt fogalmi gondolkodás kialakulása (Budapest, 1980). -- Postumus kiadvány
Emlékezete
[szerkesztés]A Vermes Miklós Országos Fizikus Tehetségápoló Alapítvány Fényes Imre Emlékversenyt rendez.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ I. Fényes (1952). „Eine wahrscheinlichkeitstheoretische Begründung und Interpretation der Quantenmechanik”. Zeitschrift für Physik 132 (1), 81-106. o. DOI:10.1007/BF01338578.
Források
[szerkesztés]- Fényes Imre Archiválva 2013. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://web.archive.org/web/20141118103917/http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/1250-fenyes-imre-elmeleti-fizikus-95-eve-szueletett
További információk
[szerkesztés]- Gábos Zoltán: A harmadik erdélyi egyetem fizikusai, Természet Világa 2006. I. különszám. Online hozzáférés Archiválva 2013. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
