Ugrás a tartalomhoz

Expanzionizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az expanzionizmus arra utal, hogy az államok nagyobb területet szereznek katonai birodalomépítés vagy gyarmatosítás révén..[1][2]

A hódítások klasszikus korában a területi terjeszkedés erkölcsi indoklása egy másik, már létező államalakulat közvetlen kárára (amely gyakran kitelepítéssel, leigázással, rabszolgasággal, nemi erőszakkal és kivégzéssel nézett szembe) gyakran olyan bocsánatkérés nélküli volt, mint a „mert megtehetjük”, az erő teszi a jogot filozófiai alapon.

Ahogy a nemzetállamokról alkotott politikai elképzelések fejlődtek, különösen a kormányzottak eredendő jogaira való hivatkozással, egyre összetettebb indoklások születtek. Az államösszeomlás-anarchia, az újraegyesítés vagy a pánnacionalizmus néha az expanzionizmus igazolására és legitimálására szolgál, amikor a kifejezett cél az elvesztett területek visszahódítása vagy az ősi földek elfoglalása.

Ilyen jellegű életképes történelmi követelés hiányában a leendő expanzionisták ehelyett az ígéretes földek ideológiáit népszerűsíthetik (mint például a nyilvánvaló végzet vagy az Ígéret Földje formájában megjelenő vallási végzet), esetleg azzal az önérdekű pragmatizmussal árnyalva, hogy a kiszemelt területek végül úgyis a potenciális megszállóké lesznek.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Egy alternatív meghatározás szerint az „expanzionizmus” „további területek annektálására irányuló vágy”, amelynek oka például a „Lebensraum” vagy az erőforrások iránti vélt igény, a riválisok megfélemlítése vagy egy ideológia kivetítése lehet.{{cite book|editor1-last = May|editor1-first = Ronald James|title = The Indonesia-Papua New Guinea Border: Irianese Nationalism and Small State Diplomacy|year = 1979|url = https://books.google.com/books?id=fbxwAAAAMAAJ%7Cissue = Issue 2 of Working paper (Australian National University. Research School of Pacific Studies. Dept. of PoliticaL and Social Change)|publisher = Department of Political and Social Change, Research School of Pacific Studies, Australian National University|publication-date = 1979|page = 43|isbn = 9780908160334|access-date = 6 November 2020|quote = At this point, however, we must define 'expansionism' a little more precisely. I am interpreting it to mean a desire to annex additional territory either}
  2. Knorr, Klaus (1952. november 8.). „Theories of Imperialism”. World Politics 4 (3), 402–431. o. DOI:10.2307/2009130. ISSN 0043-8871. JSTOR 2009130. 
  3. Manifest Destiny | History, Examples, & Significance (angol nyelven). Encyclopedia Britannica . (Hozzáférés: 2019. május 7.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Abernethy, David B. The dynamics of global dominance: European overseas empires, 1415-1980 (Yale University Press, 2000).
  • Darwin, John. After Tamerlane: the global history of empire since 1405 ( Bloomsbury, 2008).
  • Edwards, Zophia, and Julian Go. "The Forces of Imperialism: Internalist and Global Explanations of the Anglo-European Empires, 1750–1960". Sociological Quarterly 60.4 (2019): 628–653.
  • MacKenzie, John M. "Empires in world history: characteristics, concepts, and consequences". in The Encyclopedia of Empire (2016): 1-25.
  • Wade, Geoff, ed. Asian Expansions: The Historical Experiences of Polity Expansion in Asia (Routledge, 2014).
  • Wesseling, Hendrik. The European Colonial Empires: 1815-1919 (Routledge, 2015).