Ewald Friedrich von Hertzberg
| Ewald Friedrich von Hertzberg | |
 | |
| Született | 1725. szeptember 2.[1][2][3][4] Lotyń, Greater Poland Voivodeship |
| Elhunyt | 1795. május 27. (69 évesen)[1][2][4] Berlin |
| Állampolgársága | porosz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | honvédelmi miniszter |
| Iskolái | Luther Márton Tudományegyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Dorfkirche Britz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ewald Friedrich von Hertzberg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ewald Friedrich von Hertzberg (Littin, 1725. szeptember 2. – Berlin, 1795. május 27.) porosz államférfi.
Életútja
[szerkesztés]Miután Halléban történelmet és jogtudományt hallgatott, 1745-ben a külügyi hivatalba lépett és a titkos levéltárban is kutatott. II. Frigyes a titkos levéltár rendezésével bízta meg, mely működése alatt közvetlen forrásokból megismerkedett a német, különösen pedig a porosz-brandenburgi történelem és a Hohenzollern-ház hivatalos jellegű kútforrásaival. Über die erste Bevölkerung der Mark Brandenburg című munkája révén az akadémia tagja lett, a király pedig követségi tanácsossá nevezte ki. 1756-ban (a hétéves háború kezdetén) Mémoire raisonné című dolgozatát adta ki a Szász Választófejedelemség megszállásának igazolására, mely latin, német és francia nyelven a legszélesebb körökben ismeretessé vált. A háború folyamában átvette a külügyek vezetését és az Orosz- és Svédországgal folytatott béketárgyalásokban is tevékeny részt vett, szintúgy 1763-ban a hubertusburgi béke megkötésében, mire a király őt személye körüli miniszterré nevezte ki. A Lengyelország első felosztása körüli tárgyalásokban, valamint a bajor trónörökösödési per elintézésében Ausztriával tevékeny része volt. II. Frigyes Vilmos trónraléptekor kegyesen fogadta, grófi rangba emelte és az akadémia gondnokává nevezte ki. Hertzberg a Nagy Frigyes-féle iskolának egyetlen államférfia volt, aki az ő szellemében Ausztriával szemben elvből ellentétes politikát követett és ezt az irányt valóságos dogmának nézte. Művei közül felemlítendők: Betrachtungen über das Recht der bayrischen Erbfolge (Berlin, 1778); Oeuvres politiques (Párizs, 1795); Recueil des deductions manifestes etc., rédigeés et publiés par la cour de Prusse 1756-90 (Berlin, 1789-91, 3 kötet).
1774-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Stephan Skalweit: Hertzberg, Ewald Graf von. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 8, Duncker & Humblot, Berlin 1969, ISBN 3-428-00189-3, S. 715–717 (Digitalisat). (németül)
