Evenki ábécé
Megjelenés
Az ábécé
[szerkesztés]Az evenki ábécét az evenki nyelv írására használják. A cirill íráson alapul, annak egy módosított (az Ӈ-vel kiegészített) változatát használja. Az evenki nyelvnek volt latin betűs változata is.
A ma is használt cirill ábécé, melyet az 1920-as években alakítottak ki, a következő:
А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я
Az ábécé átírása
[szerkesztés]nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA-LC[3] | IPA |
---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | [a] |
Б | б | b | b | b | [b] |
В | в | v | w | v | [ß], [ɸ][4] |
Г | г | g | g | g | [g], [ɣ][5] |
Д | д | d | d | d | [d] |
Е | е | e | é, je[6] | e | [eː], [jɛ] |
Ё | ё | ë | jo | ё | [jo] |
Ж[7] | ж | ž | ž | zh | [ʒ] |
З[7] | з | z | z | z | [z] |
И | и | i | i | i | [ɪ] |
Й | й | j | j | ĭ | [j] |
К | к | k | k | k | [k] |
Л | л | l | l | l | [l] |
М | м | m | m | m | [m] |
Н | н | n | n | n | [n] |
Ӈ | ӈ | ṇ | ŋ | ng | [ŋ] |
О | о | o | o | o | [ɔ] |
П | п | p | p | p | [p] |
Р | р | r | r | r | [r] |
С | с | s | s | s | [s] |
Т | т | t | t | t | [t] |
У | у | u | u | u | [u] |
Ф[7] | ф | f | f | f | [f] |
Х | х | h | h | kh | [x], [ħ][8] |
Ц[7] | ц | c | c | ts | [t͡s] |
Ч | ч | č | č | ch | [t͡ʃ] |
Ш[7] | ш | š | š | sh | [ʃ] |
Щ[7] | щ | ŝ | šč | shch | [ʃt͡ʃ] |
Ъ | ъ | " | " | " | - |
Ы | ы | y | y | y | ɨ |
Ь | ь | ' | ', j[9] | ' | [ʲ] |
Э | э | è | e | ė | [ə][10] |
Ю | ю | û | ju | iu | [ju] |
Я | я | â | ja | ia | [ja] |
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Szó végén
- ↑ Magánhangzók között, szonoráns mellett
- ↑ Magánhangzók, д, й, н, т, ъ, ь után és szó elején
- ↑ a b c d e f Csak ritkán, idegen eredetű szavakban fordul elő
- ↑ Az északi nyelvjárásban és a keleti nyelvjárás hagy részén
- ↑ д, н, т után
- ↑ Az északi nyelvjárásban közelebb áll az [ø]-höz, a keleti nyelvjárásban pedig az [æ]-hez.