Euthüdémosz (filozófus)
| Euthüdémosz | |
| Született | I. e. 5. század Híosz |
| Elhunyt | I. e. 5. század vagy I. e. 4. század |
| Foglalkozása | filozófus |
| Filozófusi pályafutása | |
| görög szofizmus I. e. 5. század | |
| Iskola/Irányzat | szofizmus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Euthüdémosz (Híosz, I. e. 5. század – I. e. 5. század vagy I. e. 4. század) görög szofista filozófus.
Pályafutása
[szerkesztés]Neve elsősorban Platón róla elnevezett dialógusából ismert, amelynek cselekménye I. e. 421 és I. e. 415 között játszódik.[1] Platón Euthüdémoszról és testvéréről, a szintén szofista filozófus, Dionüszodóroszról azt írja, hogy először hadi művészeteket, majd szónoklatot és bíróságibeszéd-írást tanítottak, most pedig az erényre oktatnak. „Kiművelték magukat a küzdelemnek abban a fajtájában is, amelyet eddig nem űztek, úgyhogy senki se tudna megmérkőzni velük, olyan ügyesek lettek a szóharcban és abban, hogy az éppen elhangzó beszédet – akár hamis az, akár igaz, egyaránt – megcáfolják”, mondja Szókratész barátjának, Kritónnak (272 a).[2] A dialógus gy mutatja be őket, mint olyan vitatkozókat, akik a nyilvánvalóan értelmetlen érvektől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy nevetségessé tegyék beszélgetőtársukat.[1] Euthüdémosz munkái nem maradtak fenn.
Egyik szofizmájáról Arisztotelész is megemlékezett Rétorika című munkájában. A látszatentimémák között említette meg Euthümédesz egyik bizonyítását, amikor a filozófus két külön álló igazságból levont egy hamis következtetéstː „Ilyen érvvel bizonyított például Euthümédoszː az illető tudta, hogy a háromevezős Peiraieuszban van, mert ismerte a hajót és Peiraieuszt is” (1401a).[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Arisztotelész: Arisztotelész. Rétorika. Télosz Kiadó (1999). ISBN 963 8458 16
