Európai leopárd
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Chauvet-barlangban egy európai leopárd ábrázolása a jobb alsó sarokban, felette egy barlangi hiéna látható.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Régen kihalt | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Panthera pardus spelaea Bächler, 1936 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az európai leopárd (Panthera pardus spelaea) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó leopárd (Panthera pardus) egy fosszilis alfaja, mely a késő pleisztocénben benépesítette Európát. A legfiatalabb maradványai mintegy 32-26 ezer évesek, illetve méretben megegyeznek a mai leopárdokéval.[1]
Leírás
[szerkesztés]Az európai leopárdról úgy gondolják, hogy a bundájának mintázata hasonlíthatott a hópárducéra és a perzsa leopárdéra. Koponyája közepes hosszúságú volt és jellegzetességei a ma Nyugat-és Közép-Ázsiában élő perzsa leopárdéhoz állnak legközelebb. Egyetlen ismert ábrázolása a Chauvet-barlang barlangrajzain lelhető fel, ahol a ma élő leopárdalfajokéhoz hasonló mintázatot mutat. Nem tisztázott, hogy a foltokat nagyobb rozetták vették-e körül, mint a mai perzsa leopárdét. A modern leopárdokkal ellentétben a barlangrajzon ábrázolt állat hasa folttalanul fehér. A kisebb termetű nőstény állatok leletei időnként összetéveszthetőek a hiúz hímjével. A késő pleisztocén glaciális időszakaiban élt leopárdok általában nagyobbak voltak, mint a melegebb interglaciális időkben élt társaik. A ma is élő leopárdokhoz hasonlóan az európai leopárdnál is erős nemi dimorfizmus volt, mivel a hímek nagyobbak voltak a nőstényeknél.[1]
Elterjedése
[szerkesztés]A pleisztocénben
[szerkesztés]Az európai leopárd csonttöredékeit Svájcban, Olaszországban, Olaszországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban és Görögországban tárták fel.[2][3][4][5][6]
A legkorábbi ismert fosszíliák a kora pleisztocén későbbi szakaszából származnak, a becslések szerint 600 ezer évesek. A franciaországi Grotte du Vallonnet és a németországi Mauer környékén találták meg.[3] Az európai leopárd legteljesebb csontvázát a Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő Vjetrenica-barlangban találták meg, ahonnan az alfaj négy fosszíliája ismert. Ezek ideje a késő pleisztocén végére, kb. 29–37 ezer évvel ezelőttre tehető. A dél-franciaországi Chauvet-barlangban található leopárdot ábrázoló barlangrajzok 25–37 ezer évesek. Az utolsó leopárdok Európa nagy részéről mintegy 24 ezer évvel ezelőtt tűntek el, közvetlenül az eljegesedési maximum előtt, mivel a legfiatalabb lelet 24 ezer éves és Horvátországban találták meg. Németországban legalább a korai weichsel-i eljegesedésig túlélte.[1]
A holocénben
[szerkesztés]A holocén idejére datálható leopárd szubfosszíliákat eddig Spanyolországban, Olaszországban, a Ponto-mediterrán térségben és a Balkánon találtak.[7][8][9] A kontinensen a legfiatalabb leopárd szubfosszíliát Ukrajnában találták meg, a lelet kora az I. századra tehető.[10]
Néhány leopárd szubfosszíliát Nyugat-Görögországban és a Kárpátok környékén, a másokat meg az ukrajnai Olbiában találtak meg. Ez utóbbi talán fogságban élt leopárd lehetett, amelyet Kis-Ázsiából vihettek ki, mivel Olbia akkoriban görög gyarmat volt.[10]
Paleobiológiája
[szerkesztés]_-_Panthera_pardus_spelaea_3.jpg)
Az európai leopárdok kövületeit néha barlangokban tárták fel, ahol nyilván menedéket kerestek vagy elvitték a zsákmányukat. Általában a kisebb barlangokat részesíthették előnyben, mivel a nagyobb barlangokat általában ezen vetélytársai foglalták el, mint a barlangi medve, a barlangi oroszlán vagy az ember. Az európai barlangok jégkori leletei alapján a leopárdcsontok sokkal ritkábbak, mint az oroszlánoké és az összes ismert fosszília felnőtt állattól származik, ami arra utal, hogy a kölykeiket ritkán - ha egyáltalán - nevelték a barlangokban. A nagyobb barlangokban talált leopárdmaradványokat általában a barlang mélyebb repedéseiben találták meg. Nem pontosan ismert, hogy ennek a leopárdnak milyen állatok lehettek a zsákmányai, bár valószínűleg hasonlíthatott a hópárducéhoz, amely jellemzően kőszáli kecskére, szarvasra és vaddisznóra vadászik. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy zsákmányolhattak vagy megöltek téli álmukat átalvó barlangi medvéket. A hideg időszakok során az európai leopárdok főként a hegyi vagy alpesi típusú boreális erdőket vagy a fahatár feletti hegyeket választhatták élőhelyüknek, és a síkvidéki Mamut-sztyeppét elkerülték.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Diedrich, C. G. (2013). „Late Pleistocene leopards across Europe – northernmost European German population, highest elevated records in the Swiss Alps, complete skeletons in the Bosnia Herzegowina Dinarids and comparison to the Ice Age cave art”. Quaternary Science Reviews 76, 167–193. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2013.05.009.
- ↑ Bächler, E.. Das Wildkirchli: eine Monographie. St. Gallen: H. Tschudy (1936)
- ↑ a b Ghezzo, E. and Rook, L. (2015). „The remarkable Panthera pardus (Felidae, Mammalia) record from Equi (Massa, Italy): taphonomy, morphology, and paleoecology”. Quaternary Science Reviews 110, 131–151. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2014.12.020.
- ↑ Sauqué, V., Rabal-Garcés, R., Sola-Almagro, C., Cuenca-Bescós, G. (2014). „Bone Accumulation by Leopards in the Late Pleistocene in the Moncayo Massif (Zaragoza, NE Spain)”. PLoS ONE 9 (3), e92144. o. DOI:10.1371/journal.pone.0092144. PMID 24642667. PMC 3958443.
- ↑ Marciszak, A., Krajcarz, M.T., Krajcarz, M. and Stefaniak, K. (2011). „The first record of leopard Panthera pardus LINNAEUS, 1758 from the Pleistocene of Poland”. Acta Zoologica Cracoviensia - Series A: Vertebrata 54 (1–2), 39–46. o. DOI:10.3409/azc.54a_1-2.39-46.
- ↑ Τsoukala, Ε., Bartsiokas, Α., Chatzοpoulou, Κ. and Lazaridis, G. (2006). „Quaternary mammalian remains from the Kitseli Pothole (Alea, Nemea, Peloponnese)”. Επιστημονική Επετηρίδα του Τμήματος Γεωλογίας 98, 273–284. o.
- ↑ Altuna, J. (1967). Fauna de mamiferos del yacimiento prehistórico de Marizulo (Urnieta, Guipúzcoa). Munibe (Antropologia - Arkeologia) 19: 271−297.
- ↑ De Grossi Mazzorin, J. (1995). La fauna rinvenuta nell’area della Meta Sudans nel quadro evolutivo degli animali domestici in Italia. Padusa Quaderni 1: 309−318.
- ↑ Symeonidis, N., Bachmayer, F., Zapfe, H. (1980). Ergebnisse weiterer Grabungen in der Höhle von Vraona (Attika, Griechenland). Annales Gaeologiques des Pays Hellaeniques Athaenes 30: 291−299.
- ↑ a b (2006) „Late Pleistocene and Holocene development of the felid fauna (Felidae) of Europe: a review”. Journal of Zoology 269, 7–19. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.2005.00040.x.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Panthera pardus spelaea című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.