Európa Kupa

Az Európa Kupa vagy Nemzetek Európai Nemzetközi Kupája, Közép-európai Nemzetközi Kupa (European International Cup of Nations, Central European International Cup) nemzetközi labdarúgó-bajnokság volt, amelyet Közép- és Dél-Európa egyes nemzeti válogatottjai számára rendeztek 1927 és 1960 között. Profi és amatőr csapatok számára is rendeztek bajnokságot. A részt vevő országok a következők voltak: Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Svájc, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia. Lengyelország és Románia csak az amatőrök versenyében indult.

A bajnokságot körmérkőzéses, oda-visszavágó alapon rendezték, összesen hat alkalommal, és minden bajnokság általában több mint két évig, az utolsó kettő öt-öt évig tartott. A bajnokság 1960-ban szűnt meg, amikor elindult a labdarúgó-Európa-bajnokság. A győztesek közé tartozott az 1930-as évek eleji osztrák Wunderteam, az 1930-as években két világbajnokságot is nyert olasz csapat, a magyar Aranycsapat és a később, 1962-ben világbajnoki második helyen végző csehszlovák csapat.

Hugo Meisl egyik kigondolója, kezdeményezője volt az európai válogatott csapatok küzdelmét elősegítő Európa Kupa versenykiírásnak. Henri Delaunay, az UEFA első főtitkára 1927-ben letette a FIFA elnökségének asztalára az európai labdarúgó válogatottak részére – az 1916 óta működő dél-amerikai bajnokság mintájára kiírandó – Európa-bajnokság tervezetét. A FIFA elnöksége nem támogatta elképzelését, félve európai pozíciójának elvesztésétől.

A kupát Antonín Švehla, Csehszlovákia miniszterelnöke után (aki 1927-ben adományozta azt) Švehla-kupának, 1955-től Josef Gerö, az Osztrák Labdarúgó-szövetség 1954-ben elhunyt igazgatója és egykori játékvezető tiszteletére Dr. Gerö-kupának nevezték el.

Az első torna

1927–1930 között Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország, Svájc részvételével kiírták az Európa Kupát, ez volt az első európai nemzetközi labdarúgókupa. Az Európa Kupa szabályai szerint a részt vevő nemzetek kétszer kerültek szembe egymással, egyszer odahaza, egyszer az ellenfél otthonában. A körmérkőzések eredményeként, ha a magyar válogatott győz, akkor ő a bajnok. Ha döntetlen az eredmény, akkor a részt vevő csapatoknak újabb tornán kell eldönteniük az Európa Kupa sorsát. Az első kiírást Olaszország nyerte, miután a magyar válogatottat másodszor is legyőzte. A tornagyőztes a csehszlovák iparművészek által készített Európa Kupát kapta.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Játékvezető	Eredmény	Nézők száma
1930. május 11.	Üllői úti Stadion, Budapest	döntő csoportmérkőzés	Magyarország–Olaszország	Peco Bauwens	0 : 5	40 000

Eredmények

Évek	Helyezések
	Győztes	Pontszám	Második	Pontszám	Harmadik	Pontszám
1927–1930	Olaszország	11	Csehszlovákia és Ausztria			10
1931–1932	Ausztria	11	Olaszország	9	Magyarország	8
1933–1935	Olaszország	11	Ausztria	9	Magyarország	9
1936–1938	A bajnokság az Anschluss miatt 1938. március 12-én megszakadt.
1948–1953	Magyarország	11	Csehszlovákia	9	Ausztria	9
1955–1960	Csehszlovákia	16	Magyarország	15	Ausztria	11

Évek	Helyezések (amatőr bajnokság)
	Győztes	Pontszám	Második	Pontszám	Harmadik	Pontszám
1929–1930	Lengyelország	7	Magyarország (A)	6	Ausztria (A)	6
1933–1934	Románia	9	Magyarország (A)	6	Csehszlovákia (A)	5

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Central European International Cup című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  

További információk

• Európa Kupa. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. május 10.)