Aranyfarú szövő

Aranyfarú szövő
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae);
Alcsalád:	Lymantriinae;
Nem:	Euproctis;
Tudományos név
	Euproctis chrysorrhoea; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Aranyfarú szövő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyfarú szövő témájú médiaállományokat és Aranyfarú szövő témájú kategóriát.

Az aranyfarú szövő (Euproctis chrysorrhoea) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos éjjeli lepkefaj.

Megjelenése

Az aranyfarú szövő szárnyfesztávolsága 25-35 mm a hím, 35-45 mm a nőstény esetében. Feje és tora fehér, potroha sárgásvörös vagy szürkéssárga, feltűnő, sötét barnássárga farpamaccsal. A szárnyak fehérek, kissé sárgás árnyalatúak. A hím elülső szárnyán a külső szegletnél, a szegélynél és középen kis fekete foltok láthatók; számuk változó, sokszor hiányoznak. A nőstényeknél általában csak az elülső szárny külső szegleténél található folt. A hátulsó szárny egyszínű. A fonák fehér, a hímek elülső szárnyának elülső szegélye mentén barnásszürke. A hím csápja feltűnően fésűs, a nőstényé fonálszerű.

Változékonya nem számottevő.

Hernyója feketésszürke, barna szemölcsein sárgásbarna szőrcsomókkal. Az első szelvényen narancsszínű rajzolat, az utolsó két szelvényen két narancsszínű folt folt látszik, a hátán két vékony narancssárga sáv fut végig. Az oldalain lévő szemölcsökön hosszúkás fehér foltok sorakoznak.

Hasonló fajok

A sárgafarú szövő hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől Iránig. A 19. század végén behurcolták az Egyesült Államokba, de mára csak Maine és Massachusetts államokban maradt meg. Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj.

Életmódja

Ligeterdők, cserjések, bozótosok, elhanyagolt gyümölcsösök lakója.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóival június-augusztusban lehet találkozni. Éjjel aktív, a mesterséges fényforrások vonzzák. A nőstény ágakra, fatörzsekre 12-18 mm-es csomókban rakja le petéit (akár 300-at egyszerre) és a farpamacsa szőrével be is fedi őket. Hernyója különféle lombos fák (pl. gyertyán, tölgy, körte, szilva, kökény) leveleit eszi szövedékben, csoportosan, akár tarra is rághatják a kisebb fákat. Ha elszaporodik, károkat okozhat. A hernyó szőrei a bőrön lokális irritációt, gyulladást; a letört szőrök belélegezve asztmaszerű tüneteket okoznak. A fiatal hernyó telel át közös szövedékben, majd a következő tavasszal szintén a szövedékben bebábozódik.

Magyarországon nem védett.