Æthelwulf wessexi király
Æthelwulf | |
Wessex királya | |
Uralkodási ideje | |
839 – 856 | |
Koronázása | Kingston-upon-Thames[1] |
Elődje | Egbert |
Utódja | Æthelbald |
Essex királya | |
Uralkodási ideje | |
839 – 856 | |
Elődje | Egbert |
Utódja | Æthelbald |
Kent királya | |
Uralkodási ideje | |
839 – 858 | |
Elődje | Egbert |
Utódja | Æthelberht |
Sussexi Királyság királya | |
Uralkodási ideje | |
839 – 856 | |
Elődje | Egbert |
Utódja | Æthelbald |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Cerdic-ház |
Született | 806 Aachen |
Elhunyt | 858. január 13. (52 évesen) Wessex |
Nyughelye | Winchester katedrális[2][3] |
Édesapja | Egbert wessexi király |
Édesanyja | unnamed wife of King Egbert of Wessex |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Æthelwulf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Æthelwulf, más írásmóddal Athelwulf,[4] Ethelwolf (806[5] – 858. január 13.[2][3]) angolszász király, 839-től Wessex uralkodója;[6] egyesítette Wessex királyságát Merciával,[6] így ellen tudott állni a dán vikingek támadásainak,[6] bár édesapjához mérve gyenge uralkodó volt.[7]
A nagy angolszász király, Ecgberht fiaként született.[6] Kezdetben az egyházi pályára volt szánva, papos gondolkodású és békés hajlandóságú volt[8] Fiatalon Kentben mint alkirály uralkodott[1] de winchester püspöke is ő volt.[1] Négy évvel azután került a trónra, hogy a dánok megindították támadásaikat az angol partok ellen.[6] Eleinte sikertelenül harcolt ellenük[4] (839[4]), 851-ben azonban fényes győzelmet aratott fiával, Athelstannal együtt[9] a népes dán sereg felett egy Aclea (vagy Okely[4]) nevű helyen, Surreyben[1][6][10] és egy tengeri csatában is győzelmet aratott felettük.[1] Ezután hozzáadta leányát a merciai királyhoz, Burgredhez[6] (853[6]). Az egyházhoz hűen uralkodott[4] és ő küldött először péterfilléreket Rómába a pápának.[4] 853-ban fiát Rómába küldte,[9] hogy ott maga IV. Leó pápa koronázza meg és kenje fel.[7][9] 856-ban maga is római zarándokútra ment.[6][9] Itt nagyon megnyerte a rómaiak szeretetét azzal, hogy gazdag alapítványokat tett a város templomai számára.[9] Útban hazafelé[9] 856-ban feleségül vette Kopasz Károly nyugati frank király leányát,[6] Judithot[7] (aki második asszonya lett), akit azután minden angolszász szokás ellenére királynévá koronázott.[9] Ezzel azonban felkeltette első házasságából való fiai haragját úgy,[9] hogy fiainak egyike, Æthelbald, Kent, Essex és Sussex alkirálya[9] nyíltan fellázadt ellene,[1] riválisai pedig megfosztották a tróntól.[6] Kentben és több más keleti tartományban viszont haláláig uralkodhatott.[6] Halála után legidősebb fia, Æthelbald örökölte királyságát.
Gyermekei
[szerkesztés]- Æthelwulf első házasságát 830-ban[2] vagy 833-ban[2] Osburgával[1][3] (810 k. – 852 márciusa), Hampshire-i Oslac leányával[1] kötötte. Házasságukból öt gyermek született:
- Æthelbald[3] (834 – 860. december 20.)
- Æthelberht[3] (836 – 865 ősze)
- I. Æthelred[3] (837 – 871. április 23.)
- Ethelswitha[3] (838 – 888) ∞ Burgred merciai király
- Ælfred[3] (849 – 899. október 26.)
- Második felesége a már fent említett Karoling-házi Judith[1][3] (844. október – 870 után), házasságuk (856. október 1.[2]) gyermektelen maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 21. oldal
- ↑ a b c d e http://fmg.ac/Projects/MedLands/ENGLAND,%20AngloSaxon%20&%20Danish%20Kings.htm#_Toc214769426
- ↑ a b c d e f g h i http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic1.html
- ↑ a b c d e f Bokor József (szerk.). Ethelwolf, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ http://fabpedigree.com/s008/f580446.htm
- ↑ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 19. oldal
- ↑ a b c Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 60. oldal
- ↑ Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 419. oldal
- ↑ a b c d e f g h i Tolnai Világtörténelme, Középkor I., 420. oldal
- ↑ Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet V. kötet. I. rész VII. fejezet: Angolország megalakulása
Előző uralkodó: Egbert |
Következő uralkodó: Æthelbald |
Előző uralkodó: Egbert |
Következő uralkodó: Æthelbald |
Előző uralkodó: Egbert |
Következő uralkodó: Æthelberht |
Előző uralkodó: Egbert |
Következő uralkodó: Æthelberht |