Ugrás a tartalomhoz

Eteoklész (Andreusz fia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eteoklész
Orkhomenosz királya
ElődjeAndreusz
UtódjaAlektrüón
Életrajzi adatok
ÉdesapjaAndreusz vagy Képhisszosz
ÉdesanyjaEuippé
GyermekeiAlektrüón
SablonWikidataSegítség

Eteoklész (görög betűkkel Ἐτεοκλῆς vagy Ετέοκλος) görög mitológiai alak, Boiótia legfontosabb városának, Orkhomenosznak királya, Andreusz király és felesége, Euippé fia, a trónörökös. Péneiosz folyamisten unokája. Más változat – Pindarosz és Theokritosz – szerint Képhisszosz boiótiai folyamisten fia. E két változat egyik lehetséges magyarázata, hogy az athéni Thészeusz szünoikiszmoszához hasonlóan két phülét alapított, amelyből az egyik az Eteoklész, a másik a Képhisszosz nevet kapta. Fia Alektrüón, akit Arész kakassá változtatott.

A róla szóló hagyomány

[szerkesztés]

Az orkhomenoszi hagyományokat Pauszaniasz Periégétész írása gyűjtötte össze a Görögország leírása című művében. Eszerint a közeli Olmonasz falut Eteoklész adta Almusznak, Sziszüphosz fiának. A hagyomány szerint a falu eredeti neve Almonész volt. Szintén Pauszaniasz írta, hogy Eteoklész honosította meg Orkhomenoszban a khariszok tiszteletét. Theokritosz a khariszokat „Eteoklész isteni leányainak” nevezte. Pároszhoz hasonlóan Orkhomenoszban is megtartották a khariszok éves fesztiválját. Pauszaniasz és Sztrabón szerint a korai időkben kődarabok képében imádták őket, amik Eteoklész idején estek az égből. Főleg a három legrégebbi kharisz, Aglaié, Euphroszüné és Thaleia tisztele mutatható ki, akiknek szentélyeit a városban fel is tárták.

Emlékezete

[szerkesztés]

Az orkhomenoszi karnevál ma is élő hagyomány.[1]

Az Eteoklész név feltűnik a hettita dokumentumokban is, mint Tavagalavasz, aki Ahhijava királyának öccse. Nem tudni azonban, hogy kapcsolatban van-e az orkhomenoszi királlyal.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Pauszaniasz: Görögország leírása, 9. 34. 9 - 9. 35. 1.
  • Theokritosz: Idillek, 16. 104.
  • Pindarosz: XIV.
  • Sztrabón: Geógraphika hüpomnémata, IX.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap