Eszter (szőlőfajta)
Megjelenés
Eszter | |
csemegeszőlő | |
Egyéb nevei | R. 65. |
Eredet | Magyarország |
Nemesítő neve | Szegedi Sándor |
Nemesítés alapfajtái | Seyve-Villard 12375 (Eger 2) és a Magaracsi csemege |
Továbbnemesítés fajtái | K.73 |
Nemesítés éve | 1969 |
Hazai elterjedtsége | Próbatermesztésre engedélyezett csemegeszőlő fajta |
Általános elterjedtsége | nem elterjedt fajta |
Fürt leírása | Nagy (fürt átlagtömege 340 g), vállas, kissé tömött. |
Érési időszak | Igen korán, augusztus első felében érik. |
Érzékenység | rothadásra közepesen érzékeny |
Művelésmód | tőkéit minden művelésmódon hosszúcsapra javasolt metszeni |
Megjegyzések | Gombabetegségekkel szemben ellenálló rezisztens fajtaként ismert. |
Az Eszter egy korai érésű magyar nemesítésű csemegeszőlőfajta. Szegedi Sándor és társai állították elő a Seyve-Villard 12375 (Eger 2) és a Magaracsi csemege keresztezésével 1969-ben.
Leírása
[szerkesztés]Próbatermesztésre engedélyezett csemegeszőlő fajta, még nem elterjedt, 1995-ben jelentették be állami minősítésre.
Tőkéje erősen növő, sűrű vesszőzetű. Bőtermő fajta.(12-14 t/ha).
Fürtje: Nagy (fürt átlagtömege 340 g), vállas, kissé tömött, bogyói sötétkékek, vékony héjúak.
Jól szállítható és a hosszú ideig eltartható. A bioszőlő-termesztésre is alkalmas, mert kevés permetezéssel is biztonságosan termeszthető.
Hosszúcsapos metszés szükséges.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 9.)
Források
[szerkesztés]- [1] Eszter