Ugrás a tartalomhoz

Eszperantó csillag

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eszperantó csillag
Nyelveszperantó
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszperantó csillag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az eszperantó csillag zöld színnel kitöltött szabályos ötágú csillag, az eszperantó nyelv egyik legismertebb és legegyszerűbb jelképe. Használják például kitűzőként vagy matricaként. A zöld szín a reményt szimbolizálja, az öt ág pedig az öt kontinenst.[1] A csillag az eszperantó zászlón is látható.[2]

Története

[szerkesztés]

Eleinte még csak papír alapon jelent meg a szimbólum. A La Esperantisto című folyóiratban megjelent szövegek szerint már léteztek eszperantóval kapcsolatos névjegykártyák és borítékok, amikor elkezdtek javaslatok születni egy közös jelkép használatáról. A svéd B. G. Jonson volt az első, aki felvetette a közös szimbólum ötletét 1892-ben.

1893-ban felmerültek olyan és ahhoz hasonló ötletek, hogy hordjanak óraláncdíszeket zsebóraláncon. Louis de Beaufront azt javasolta, hogy minden, aminek köze van az ügyünkhöz, kapjon zöld színt és legyen rajta csillag, így a zöld szín egy csillaggal az ügyünk állandó szimbólumává fog válni és rögtön felismerhető lesz minden, aminek köze van hozzá. (Az ügyünk itt az eszperantó mozgalom céljaira utal.) Louis de Beaufrontot így az eszperantó csillag kezdeményezőjének nevezhetjük, habár nem tudni szerepelt-e már a javaslatában az öt ág.[3]

1895-ben már megjelentek zöld borítékok arany csillagokkal. Egy eszperantó konferencia alatt egy Pourcine nevű ember javaslatot tett egy közös eszperantista jelkép bevezetésére, nevezetesen a zöld csillagéra, amikorra már más színeket is kitaláltak mások, köztük a feketét is.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az olimpiai öt karika esetén is ezt jelenti: Az öt karika együttesen képviseli azt az öt földrészt, amelyik részt vesz a játékokon.
  2. O esperanto. Pola Esperanto-Asocio. (Hozzáférés: 2012. október 19.)
  3. (cím nélkül) . La Esperantisto, (1889 – 1892)
  4. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Insigno. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2021/08/11/) „Por ĝin formi estas plej rekomendinde desegni rektan (regulan) kvinangulon (sekve ĉiu angulo havos 108o) poste daŭrigi ĉiun lateron ambaŭflanke ĝis la renkonto kun la daŭrigo de du ceteraj lateroj (ne najbaraj). La ricevita tiamaniere pentagramo estos la efektiva insigno. Se ni nun tiun stelon pentros je verda koloro ĝi estos la efektiva E-a stelo. Kun la fluo de la tempo la stelo havis diversajn modifojn, la plej ofta kaj laste preskaŭ oficiala estas tiu: ĉiu kvinono de la stelo estas duone verda kaj duone pli hela (plej ofte blanka), tiel ke la stelo konsistas el kvin trianguloj pli helaj kaj kvin trianguloj pli malhelaj (alterne ĉirkaŭ unu komuna punkto).”

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Verda stelo című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]