Esernyőmoszat
Acetabularia acetabulum | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A növény
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Acetabularia acetabulum (Linnaeus) P.C.Silva, 1952 | ||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Acetabularia acetabulum témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Acetabularia acetabulum témájú kategóriát. |
Az esernyőmoszat (Acetabularia acetabulum) a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsébe és az Ulvophyceae osztályába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Az esernyőmoszat csak a Földközi-tengerben él.
Megjelenése
[szerkesztés]Ez a víznövényfaj kolóniákat alkotó, 8 centiméter magas, több évig élő, vékony szársejtű, ernyőszerű teleptestű valódi zöldmoszat. Sejtfala elmeszesedett, ezért színe fehéres zöld, kiszáradva fehér. A szár egyetlen nagy, tömlő alakú sejt, melyet elágazó, gyökérszerű rész rögzít az aljzathoz. Benne egy sejtmag van. Az ernyő számos, sugarasan elrendezett, úgynevezett szektorkamrákra tagolódik a harmadik évben. Az ernyő kamrái éréskor nagyszámú hengeres, sok sejtmagvú cisztát bocsátanak ki, amelyek felrepednek, és belőlük szaporítósejtek válnak szabaddá.
Életmódja
[szerkesztés]Az esernyőmoszat a sekély vizű parti sáv védett szikláin és kövein található meg. Lagúnákban kagylóteknőkön is megtelepszik.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6