Ernest Feydeau
| Ernest Feydeau | |
,_romancier_-_(photographie,_tirage_de_d%C3%A9monstration)_-_(Atelier_Nadar).jpg) | |
| Született | 1821. március 16.[1][2][3][4][5] Párizs[6] |
| Elhunyt |
Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Házastársa | Leocadia Zelewska |
| Gyermekei | Georges Feydeau |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | aneurizma |
| Sírhelye | Montmartre-i temető |
 | |
| Ernest Feydeau aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Feydeau témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernest Feydeau (Párizs, 1821. március 16. – Párizs, 1873. október 29.) francia író, Georges Feydeau apja.
Életútja
[szerkesztés]1844-ben egy költeménygyűjteménnyel (Les Nationales) lépett az irodalmi térre és 1856-tól különböző napilapokban cikkeket közölt. Hírnevét 1858-ban Fanny című regényével alapította meg, mely oly nagy sikert aratott és oly nagy keletű volt, hogy tíz hónap alatt 16 kiadás fogyott el belőle. Ezt követték a Daniel (1859); Catherine Overmeire (1860); Sylvie (1861); Le mari de la danseuse; Monsieur de Saint-Bertrand és Un début á l’Opéra (1863) című regények, mely utóbbinak előszavában Feydeau erősen védekezett az erkölcstelenség és naturalisztikus tendenciák vádja ellen. Későbbi regényei közül csak a La Comtesse de Chalis ou les moeurs du jour (1868) című keltett némi feltűnést. A drámairodalom terén is tett kísérletet, de kevés sikerrel.
1869-ben megalapította a Revue internationale des arts et de la curiosité-t. Mint drámaíró a következő vígjátékokkal szerepelt: Monsieur de Saint-Bertrand (1865); Un coup de bourse (1868); Du luxe des femmes, des moeurs, de la littérature et de la vertu (1866) a civilizáció fellendülését tárgyalta. Tőle való még: Histoire des usages funèbres et des sépultures des peuples anciens (Párizs, 1857—1861, rézmetszetekkel); L'Allemagne en 1871 (1872); Théophile Gautier, Souvenirs intimes (1874).
Magyarul megjelentek: Chalis grófnő, fordította R. J. (Pest, 1868); Egy fiatal asszony története, ford. Milassin Vilmos (Pest, 1870); A boldogság titka, ford. Mártonffy Frigyes (1871).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Library of the World's Best Literature, 1897
Források
[szerkesztés]- Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880) 498. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. november 25.)
- A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894) 169. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. november 25.)
- Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913) 473. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. november 25.)