Erdős család

A család Erdős István személyében kapott nemességet 1675. október 23-án I. Habsburg Lipóttól, feleségével Vass Annával és gyermekeivel Tamással, Ilona Helenával, Lászlóval Balázzsal együtt.

A család tagjai napjainkban a világ és Magyarország minden részén élnek, a főbb ágak:

Mezőtúri, ebből egy ág továbbköltözött Svédországba.
Porcsalmai, ez a család legrégebbi fő ága, mely ma is él Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Csengeri
Budapesti

A család nevesebb tagjai

Erdős Jenő (1912-1981) - író, újságíró, szociográfus.
Erdős László (1898-1979) a Katonai évkönyv szerkesztője, katonai altisztképző intézeti tanár, katonai író, m. kir. honvéd őrnagy és páncélos alezredes. Részt vett az első világháborúban és az 1918-1920. évi lengyel–szovjet háborúban a lengyelek oldalán. Nemességét a magyar királyi belügyminiszter igazolta 1928-ban, 28.872/1928. szám alatt, majd 1937-ben 3830. szám alatt László és Levente nevű fiainak régi magyar nemességét igazolta, valamint az Erdős családnév viselésére való jogát. 1940. szeptember 1-jétől a páncélos csapat és a kerékpáros gyalogság őrnagya.

Kitüntetései:

Signum Laudis
Lengyel Szabadságkereszt
Polonia Rastituta
Polgári hadikereszt
Sebesülési érem
Koronás bronz Érdemérem
Háborús emlékérem

Fő művei:

- Katonai évkönyv (Budapest, 1938).

- A finn honvédelem. Finnország című újság 1940. Szerk.: Nagy Iván. Finn-Magyar Társaság. Budapest, 1940. 181-195.

- A finnek és észtek felszabadító hadjárata. Északi Rokonaink 5. 1942. január. 23-27.

- A finn-orosz háború. Északi Rokonaink 2. 1940. március. 103-112., második rész Északi Rokonaink 3. 1940. december. 158-166.

- Finnország szabadságharca. Finn-Magyar Társaság (Budapest, 1942).

- Mannerheim tábornagy, Finnország nemzeti hőse. Északi Rokonaink 6. 1942. január. 65-71.