Erdődy János (főispán)

Erdődy János
Született	1794. január 10. Zágráb
Elhunyt	1879. május 2. (85 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kormányzó politikus
Tisztsége	a Helytartótanács tanácsosa (1847–) Fiume kormányzója (1848. április 24. – 1848. augusztus 31.) főispán (1861–1861, Varasd vármegye) a magyar főrendiház tagja (1869–1878)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdődy János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Monyorókeréki és monoszlói Erdődy János (Zágráb, 1794. január 10. – Budapest, 1879. május 2.) gróf, fiumei kormányzó, Varasd vármegye örökös főispánja, a főrendi ház örökös tagja, a helytartótanács tanácsosa.

Élete

Horvátország legnagyobb földbirtokos családjának sarja, amely az illír mozgalmak során kitartóan harcolt a magyar ügyért. Feltűnést keltett reform országgyűléseken beszédeivel. 1848. április 24. és augusztus 31. között Fiume és a Magyar tengermellék kormányzója. Hat századnyi (728 fős) fiumei nemzetőrséget hozott létre olaszokból és magyarokból, ezek polgári ruhát viseltek, bal karjukon nemzeti színű szalaggal. Háromszáz puskát is szerzett részükre a károlyvárosi katonai parancsnokságtól, valamint házi- és vadászfegyvereket. Ez a testület volt a városi rendőrségen kívüli megbízható erő. A Dalmácia visszacsatolását előkészítő magyar közvetítők irányítása is Erdődy érdeme, ő tartotta kapcsolatot Dalmácia olasz városi polgárainak vezetőivel. Az Implacabile mevű hajó megvásárlását is intézte, amit Angliában kívántak felfegyverezni, hogy a szabadságharc haditengerészet is megszervezhessék, ám ez nem sikerült. Erdődy volt, aki Mészáros Lázár hadügyminiszternek azt javasolta, a fiumei tengerészeti akadémiai tanárát, Domini Vincét honvédkapitánnyá és a hajó parancsnokává tegye. Ezt követően Erdődy azon dolgozott, hogy egy honvéd zászlóaljat Fiumébe küldjenek Jellasics várható támadásának visszaverésére, azonban csupán ígéretet kapott erre. 1848. augusztus 31-én az 53. gyalogezred Jellasics parancsára elfoglalta Fiumét horvát fölkelőkkel, így ez lett az első idegen kézre került magyar város. Erdődynek ezután menekülnie kellett, elvették kormányzói és főispáni rangját is. Utóbbit 1861-ben kapta vissza, amikor a magyar országgyűlés ezt követelte. Állandó résztvevője volt a főrendi ház üléseinek.

Források

• Magyar katolikus lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Portréja