Erdődy Gábor

Erdődy Gábor
Született	1951. július 8. (73 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Csorba Csilla
Szülei	Erdődy György Lutz Erzsébet
Foglalkozása	történész diplomata egyetemi oktató
Tisztsége	magyar nagykövet Németországban (1992–1996)
Iskolái	Eötvös József Gimnázium (–1969) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1970–1975)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdődy Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdődy Gábor (Budapest, 1951. július 8. –) történész, diplomata, egyetemi tanár.

Élete

Édesanyja sváb származású, így már gyermekkorában megtanult németül. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Eötvös József Gimnáziumban végezte, ahol 1969-ben érettségizett. A Központi Sportiskolában kosárlabdázott 1965-69 között, majd 1971-től visszavonulásáig a BEAC-ban folytatta a sportolást. Szakosztályvezetője volt az 1990-ben NB I-es felnőtt bajnokságot nyert BEAC női kosárlabda csapatának.

Egyetemi diplomát 1975-ben szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem-német szakán.

1978 óta tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

1992-96 között a Magyar Köztársaság bonni, 2002–2009 között a Magyar Köztársaság Szentszék, valamint Szuverén Máltai Lovagrend melletti nagyköveteként működött. 1997–1998-ban a Magyar Millennium program miniszteri biztosa volt.

Családja

1974-ben házasodott meg. Felesége, Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója.

Gyermekeik: Orsolya (1976) és Kristóf (1987).

Pályafutása

1970–1975 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára járt, német és történelem szakon szerzett diplomát.

Két év továbbképzés után 1977-78-ban a Néprajzi Múzeum muzeológusa volt. 1978-ban oktatóként tért vissza az ELTE-re. Előbb az új- és legújabbkori egyetemes történelem tanszék tanársegédje, majd adjunktusa, 1984-től az új- és legújabbkori magyar történelmi tanszéken adjunktus, 1988-tól docens. 1980 és 1990 között az MTA Magyar-Osztrák Történész Vegyesbizottságának titkára.

1990-től a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, a bonni magyar nagykövetségen követ, első besztott, 1992–1996 között nagykövet.

1997 őszétől 1998 szeptemberéig a Magyar Millennium program miniszteri biztosa.

1999 óta a bonni egyetem részeként működő Zentrum für Europäische Integrationsforschung Senior Fellow-ja.

2002–2009 között a Magyar Köztársaság Szentszék, valamint Szuverén Máltai Lovagrend melletti nagykövete.

A Gróf Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Alapító Szenátusának tagjaként részt vett az intézmény létrehozásában. 2002-ben a működését ősszel megkezdő egyetem professzorának nevezték ki.

2003-ban megválasztották a Szent István Akadémia rendes tagjának.

2008 óta az MTA Történettudományi Bizottságának tagja.

2009–2016 között az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője.

2009-ben megvédte A magyar 1848/49 belga tükörben c. akadémiai doktori értekezését.

2010-ben az MTA doktora, majd az ELTE egyetemi tanára.

2010–2013 között az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Programja vezetője.

2010–2012 között az MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport vezetője.

2011-től a Forum Mitteleuropa beim Sächsischen Landtag kuratóriumának tagja.

2011-től a Történelmi Szemle, a História, a Világtörténet, az Egyháztörténeti Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

2013-tól az MTA közgyűlési képviselője.

2013–2017 között az ELTE nemzetközi kapcsolatokért felelős rektor-helyettese.

2013–2019 között az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola vezetője.

2013–2016 között az Állam és társadalom viszonya a 19. századi magyar politikai kultúrában című OTKA-projekt vezetője.

2015–2020 a Regensburgi Egyetem Magyar Intézete (Hungaricum-Ungarisches Institut) Direktóriumának tagja.

2017-től Az Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde Tudományos Tanácsának tagja.

Fő kutatási és oktatási területe a 19. századi magyar, német és belga történelem, külpolitika és eszmetörténet, illetve 1848-49.

Díjak, kitüntetések

• 1996. Wolfgang-Paul-Plakette (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität)
• 1996. A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat)
• 1997. A Németországi Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztje Csillaggal és Szalaggal
• 2005. IX. Pius Rend Nagykeresztje Csillaggal és Szalaggal
• 2007. A Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztje Csillaggal és Szalaggal
• 2017. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme
• 2017. Praemio Pro Facultate Philosophiae di Universitatis Scientiarium Budapestinensis de Rolando Eötvös

Főbb művei

Önálló kötetek

• Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Kísérlet a demokratikus ellenzékiség érvényesítésére a dualista Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 184 o.
• A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 133 o.
• A 19. századi német liberalizmus. Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. 122 o.
• Kényszerpályán. Magyar külpolitikai gondolkodás 1849-ben. Argumentum Kiadó, Budapest, 1998. 142 o.
• Erdődy Gábor: Batthyány Lajos / Hermann Róbert: Szemere Bertalan. Pannonica Kiadó, Budapest, 2002. 164 o.
• „Szabadságot mindenben és mindenkinek.” A belga alkotmányos rendszer létrejötte és működése 1831–1848. Argumentum Kiadó, Budapest, 2006. 295 o.
• „Én csak fáklyatartó voltam.” Kossuth Lajos, a magyar polgári forradalom és a szabadságharc irányítója (1848–1849). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2006. 246 o.
• A demokrácia katonái. A magyarországi polgári-alkotmányos átalakulás és szabadságharc belga megítélése 1848–1849-ben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010. 394 o.
• Tradicionális történelmi identitás – modern politikai eszmerendszer. Antall József kereszténydemokrata politikai filozófiája és annak nemzeti történelmi beágyazottsága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. 236 o.
• A polgári nemzetté válás útjai. Tanulmányok a 19. századi belga és magyar történelemről; Line Design, Bp., 2022 ('48-as könyvtár)

Szerkesztett kötetek

• Az átalakulások világáról. Válogatás Herman Ottó természettudományos, nyelvészeti és archeológiai írásaiból; válogatta, sajtó alá rendezte és az utószót írta Erdődy Gábor. Magvető Kiadó, Budapest, 1980. 433 o.
• Demographie, Bevölkerungs- und Agrarstatistik; szerk. Erdődy Gábor; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 149 o.
• A pokol cséplője. Herman Ottó gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei; válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót írta Erdődy Gábor; Magvető Kiadó, Budapest, 1983. 417 o.
• Das Parteiwesen Österreich-Ungarns; szerk. Erdődy Gábor; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 145 o.
• Gróf Batthyány Lajos; válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Erdődy Gábor; in: Magyar Szabadelvűek (főszerk. Gerő András); Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998. 271 o.
• Mitteleuropa. Politische Kultur und europäische Einigung; szerk. Gábor Erdődy; Schriften des Zentrum für Europäische Integrationsforschung, Band 54. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden, 2003. 153 o.
• Transformationserfahrungen. Zur Entwicklung der politischen Kultur in den EU-Kandidatenländern; szerk. Erdődy Gábor; Schriften des Zentrum für Europäische Intergrationsforschung Band 32. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden 2003. 284 o.

Tanulmányok

• Unity or Liberty? German Liberalism Founding an Empire, 1850–1879; in: Liberty and the Search for identity. Liberal Nationalism and the Legacy of Empires (szerk. Dénes Iván Zoltán) Central European University Press, Budapest–New York. 2006. 91-108.
• A belga liberális-katolikus unionizmus (1825–1848); in: Egyháztörténeti Szemle, 2009. (10. évf.) 1. sz. 100-112.
• A reformkori magyar parlamentarizmus mintái Nyugat-Európában; in: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig (szerk. Dobszay Tamás, Forgó András, ifj. Bertényi Iván, Pálffy Géza, Rácz György, Szijjártó M. István); Argumentum, Budapest, 2013. 337-344 o.
• Szalay László, a politikus; in: Történelmi Szemle, 2015/1. (57.) 67-95.
• Horváth Mihály (1809–1878). A modern magyar történetírás úttörője, a liberális katolicizmus magyarországi zászlóvivője; in: Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben (szerk. Nádasdy Miklós); Equinter, Budapest 2015. VII-XXVI o.
• La politica religiosa in Ungheria con l’avvento della democrazia; in: Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e L’Ungheria (szerk. Fejérdy András); Libreria Editrice Vaticana. Pontificio Comitato di Scienze Storiche, 2016. 358-365 o.
• „Nemcsak Ausztria halt meg, Szent István Magyarországa is.” Teleki László, a forradalmi magyar diplomácia irányítója; in: „Tántoríthatatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület.” Teleki László küzdelmes élete és rejtélyes halála (szerk. Debreczeni-Droppán Béla); Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 2017. 109-129 o.
• Modernizáló abszolutizmus és rendi tradíciók, autoriter állam és alkotmányos parlamentarizmus, nemzeti egységtörekvések és regionalizmus a 19. századi német fejlődésben; in: Egy polgár emlékkönyvébe (szerk. Bolgár Dániel, Fenyvesi Katalin, Vér Eszter Virág); Kir. BT, Budapest, 2018. 165–192 o.
• Görgey Artúr és a politika; in: Görgey Artúr, „A tiprott hős.” Válogatás a 2016 és 2018. évi Görgei-konferenciák előadásaiból; Line Design, Bp., 2020. 41-58 o.
• József Antall’s christian democratic political thoughts; in: In Focus. A Regime Change(d), 1987–1933; Antall József Knowledge Centre. Bp., 2020/3. 173-183 o.

Források

• Ki kicsoda 2000. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, 1999. Greger-Biográf ISSN 1215-7066
• Szőts Zoltán Oszkár: „Nem létezik abszolút igazság” – Interjú Erdődy Gáborral = Újkor.hu, 2014. november 19.
• Varró Annamária: Én is BEAC-os vagyok – Erdődy Gábor = BEAC, 2018. október 16.

További információk

• Katolikus világiak a magyar közéletben; szerkesztette: Huszthy Ádám. Budapest, Corvinus Kiadó, 2000. 240 o.
• Magyar katolikus lexikon; főszerkesztő: Diós István, szerkesztette: Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993–
• Révai új lexikona; főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• A tudós-politikus munkássága, hatása (Herman Ottó a polihisztor munkássága, hatása – konferenciaelődás, 2015. február 26.)