Engeszer Mátyás
| Engeszer Mátyás | |
| Született | 1812. április 17.[1] Bonyhád |
| Elhunyt | 1885. április 19. (73 évesen)[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Engeszer Mátyás, névváltozatok: Engesszer, Engesser, Éngesszer, (Bonyhád, 1812. április 17. – Budapest, 1885. április 19.) karnagy és zeneszerző. Erney József zenepedagógus apja.
Életútja
[szerkesztés]Apjától, aki Bonyhádon karnagy és főtanító volt, nyerte alapos zenei képzettségét, amelyet előbb a magyar nyelv tanulása miatt Szekszárdon,[3] majd Kurdon és Dombóváron fejlesztett tovább.[4] 1830-tól Budapesten tanult; 1835-ben Kalocsára hívták meg kántornak. 1836-ban végleg a fővárosba költözött, tanítóként és a Rókus-kórház templomának orgonistájaként működött. 1839 körül ismerkedett meg Liszt Ferenccel, aki aztán Engeszer iránt haláláig barátságot érzett és tanúsított. Az 1840. március 5-én, Mátray Gábor igazgatósága alatt, a Gránátos utca egyik földszintes házában megnyílt zeneiskola is alkalmazta,[3] így az 1867-től Nemzeti Zenedének hívott intézmény (korábban még Hangászegylet) őt választotta legelső tanárául, s nyugdíjazásáig itt tanított. 1846-ban a belvárosi plébánia kántora lett és 1871-ben az itt alapított zenekar-igazgatói állást is reá ruházta a főváros. Emellett 1870 decemberében megalapította a Liszt-egyletet (női, 1873-tól vegyes énekkart), mely 1883-ig állt fenn és a nagyszabású templomi és világi zeneművek (például Liszt miséi és oratóriumai) előadásával a főváros zenei műveltségére jótékony hatást gyakorolt. Volt olyan időszak, mikor a tagok száma 200 főre is felemelkedett.
Első felesége Nachtigal Terézia, akivel 1835. június 4-én kötött házasságot Pesten, a Szent Rókus-kápolnában.[5] Második neje Marsch Katalin volt, aki meghalt 75 éves korában, 1912. április 16-án, Újpesten.
Művei
[szerkesztés]Engeszer a tollat is jól forgatta, az Ábrányi Kornél szerkesztette Zenészeti Lapokban Török Orbán név alatt cikkezett, s számos szerzeményének maga írta, vagy legalább fordította szövegét; de előkelő helyet foglal el zeneszerzőink között is, szerzeményeinek legnagyobb része azonban kéziratban maradt. Egyházi zene, női, férfi- és vegyeskari művek. Requiem férfikarra, illetve írások és kritikák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Engeszer, Mathias (BLKÖ)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b A József főherczeg… fővédnöksége alatt álló Nemzeti Zenede évkönyve, Budapest, 1911, 7–8. oldal
- ↑ Rautmann magyar lexikona, az összes tudományok encziklopédiája. 7. kötet, Budapest, Rautmann Frigyes (kiad.), 1880. 11. oldal
- ↑ Pest-Szt. Rókus római katolikus kápolna házassági anyakönyve, 1835. év.
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
