Engelmann-sünkaktusz
Engelmann-sünkaktusz | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Echinocereus engelmannii (Parry ex Engelm.) Lem. | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Engelmann-sünkaktusz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Engelmann-sünkaktusz témájú médiaállományokat és Engelmann-sünkaktusz témájú kategóriát. |
Az Engelmann-sünkaktusz (Echinocereus engelmannii) nagy területen elterjedt, változatos faj; jóformán ahány rendszerező, annyi változattal. Ezek különbségei leginkább formaiak, a jelentőségüket sokan kétségbe vonják. A változékonyságot híven tükrözi a faj korábbi neveinek sora:
- Cereus engelmannii,
- Echinocereus engelmannii var. acicularis Benson,
- Cereus munzii Parish,
- Echinocereus munzii (Parish) L. Benson,
Változatok
[szerkesztés]Fontosabb, többé-kevésbé konszenzusos változatai:
- var. munzii (Parish) Pierce & Fosberg,
- var. chrysocentrus (Engelmann & Bigelow) Engelmann ex Rümpler,
- var. purpureus Benson,
- var. variegatus (Engelmann et Bigelow) Engelmann ex Rümpler,
- var. howei Benson,
- var. nicholli L. Bens (ez Arizona déli részén a papago indiánok területén honos, és virágai a törzsváltozattól eltérően liláskékek, levendulaszínűek, tövisei pedig világossárgák),
Élőhely
[szerkesztés]Észak-Amerika délnyugati részén, a sivatagi-félsivatagi átmeneti övre jellemző. A Mojave-sivatag "követeként" felhatol Utah és Nevada államokba, a Grand Canyonban 1500 m magasságig kapaszkodik fel, de ott kisebb, és a tövisei is világosabbak, mint máshol.
Megjelenése
[szerkesztés]A Mojave-sivatagot övező hegyvidéken, a San Bernardino és San Jacinto hegységben barnás aranysárga tövises telepekben nő, és a hajtása jó fél méteresre is megnyúlhat. A törzsváltozat 30–45 cm magasra nő meg. Az egyes hajtások átmérője kb. 6 cm lehet; azokon 10–13 bordát figyelhetünk meg. Az egyes szemölcsökből 12–12 perem- és 2–6 középtövis nő ki a sünkaktuszoktól megszokott tüskegolyó kinézetet biztosítandó. Tövisei ezüstszürkék, tavasszal nyíló, tűzpiros virágainak átmérője 7–8 cm. Termése 3–4 cm-es, piros, ehető.
Tartása
[szerkesztés]Bizarr, ezüstös szépségének titka a sok napsütés és a száraz meleg. Célszerű jó vízelvezető sziklakert egymás mellé illesztett kövei elé és közé ültetni, hogy minél több visszavert meleget kapjon. magyarországon a szabadban többnyire nem teleltethető át, mert hidegtűrése -10 °C alatt bizonytalan. Üvegházban vagy fóliasátorban kiegészítő belső takarással vagy hidegágyban átteleltethető.
Források
[szerkesztés]- Debreczy Zsolt: Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok
- Cylindropuntia (Engelmann) F. M. Knuth emend. Backeberg
- A fagytűrésről
- Echinocereus engelmannii (Parry ex Engelm.) Lem. Plants of the World Online