Ugrás a tartalomhoz

Enazidenib

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enazidenib
Más nevek AG-221
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1446502-11-9
PubChem 89683805
ChemSpider 38772329
DrugBank DB13874
KEGG D10901
ChEBI 145374
ATC kód L01XX59
SMILES
CC(C)(CNC1=NC(=NC(=N1)NC2=CC(=NC=C2)C(F)(F)F)C3=NC(=CC=C3)C(F)(F)F)O
InChIKey DYLUUSLLRIQKOE-UHFFFAOYSA-N
UNII 3T1SS4E7AG
ChEMBL 3989908
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C19H17F6N7O
Moláris tömeg 473,37 g/mol
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only
S4
Terhességi kategória N (US)
D (AU)
Alkalmazás orális

Az enazidenib (INN; kereskedelmi nevén Idhifa) egy olyan kismolekulás hatóanyag, amelyet relapszusos vagy refrakter akut mieloid leukémia kezelésére használnak azon betegek esetén, akik izocitrát-dehidrogenáz 2 (IDH2) gén specifikus mutációival rendelkeznek. Ezt a mutációt egy, az FDA által jóváhagyott IDH2 gén kísérő diagnosztikai teszttel határozzák meg.[1] Az enazidenib az IDH2 inhibitora. A molekulát az Agios Pharmaceuticals fejlesztette ki, a gyógyszerengedélyezés további lépéseit a Celgene végezte.

Az enazidenib egy 1,3,5-triazin, amely a 2-es, 4-es, illetve 6-os pozícióban (2-hidroxi-2-metilpropil)nitrilo, 6-(trifluormetil)piridin-2-il és [2-(trifluormetil)piridin-4-il]nitrilo-csoportokkal van szubsztituálva.[2]

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) first-in-class gyógyszernek minősíti.

Orvosi alkalmazás

[szerkesztés]

Az enazidenibet a relapszusos vagy refrakter akut mieloid leukémia kezelésére használják olyan betegeknél, akiknek IDH2 gén specifikus mutációi mutathatóak ki.[1]

Mellékhatások

[szerkesztés]

Az alkalmazás során előforduló gyakori mellékhatások lehetnek a hányinger, hányás, hasmenés, csökkent étvágy és a sárgaság.[3]

Az enazidenib legsúlyosabb mellékhatása a differenciálódási szindróma.[4]

Farmakológia

[szerkesztés]

Az izocitrát-dehidrogenáz egy lényeges enzim a citromsavciklusban. Az IDH mutált formái nagy mennyiségben termelik a 2-hidroxi-glutarát (R-2-HG) (R)-enantiomerjét, és hozzájárulhatnak daganatok növekedéséhez. Az IDH1 ezt a reakciót a citoplazmában katalizálja, míg az IDH2 a mitokondriumokban. Az IDH2 mutációi gyakoribbak, mint az IDH1 mutációk, 8-19%, illetve 7-14% az AML-ben szenvedők körében.[1] Az enazidenib megzavarja ezt a ciklust azáltal, hogy csökkenti a teljes (R)-2-HG szintet a mitokondriumokban.

Klinikai vizsgálata

[szerkesztés]

Egy klinikai vizsgálat keretében elsődleges célul az enazidenib biztonságosságának és maximálisan tolerálható dózisának (MTD) meghatározását tűzték ki, a farmakokinetikai és a farmakodinámiás profil, valamint a klinikai hatásosság vizsgálata mellett. 2013 szeptembere és 2016 áprilisa között 239 páciens vett részt a vizsgálatban. A vizsgálat adatai azt mutatták, hogy az önmagában alkalmazott enazidenib jól tolerálható volt, hematológiai válaszokat indukált, és több mint 9 hónapos medián túléléssel járt visszaeső vagy refrakter IDH2 mutációval rendelkező AML-ben szenvedő betegeknél.[5]

Története

[szerkesztés]

FDA

[szerkesztés]

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2014-ben engedélyezte az enazidenib használatát gyorsított eljárás keretében a ritka betegségek gyógyszerei közé sorolva akut mieloid leukémia kezelésére.[4]

2017 augusztusában az FDA jóváhagyta az enazidenibet az IDH2 gén specifikus mutációival rendelkező, relapszusban vagy refrakter akut mieloid leukémiában (AML) szenvedők kezelésére, amelyet egy FDA által jóváhagyott IDH2 kísérő diagnosztikai teszt határoz meg.[1] [6] [7]

EMA

[szerkesztés]

Az Európai Bizottság 2016. áprilisban az enazidenibet ritka betegségek elleni gyógyszernek minősítette az AML-ben szenvedők kezelésére.[8] 2020-ban azonban a Celgene Europe B.V. indítványozta a feltételes forgalomba hozatali engedély visszavonását az enazidenib 50 és 100 mg-os kiszerelésű filmtabletták esetében a relapszusos vagy refrakter AML-ben szenvedő IDH2 mutációval rendelkezők esetében, a felmerülő megválaszolatlan kérdések és bizonytalan előny/kockázat arány miatt.[9]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d (2017. október 1.) „Enasidenib: First Global Approval”. Drugs 77 (15), 1705–1711. o. DOI:10.1007/s40265-017-0813-2. PMID 28879540. 
  2. ↑ PubChem: Enasidenib (angol nyelven). pubchem.ncbi.nlm.nih.gov. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  3. ↑ Enasidenib Uses, Side Effects & Warnings (angol nyelven). Drugs.com. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  4. ↑ a b szerk.: Brunton: Goodman & Gilman's the pharmacological basis of therapeutics, 13th. ISBN 9781259584732. OCLC 993810322 
  5. ↑ Stein, Eytan M., Daniel A. (2017. augusztus 10.). „Enasidenib in mutant IDH2 relapsed or refractory acute myeloid leukemia” (angol nyelven). Blood 130 (6), 722–731. o. DOI:10.1182/blood-2017-04-779405. ISSN 0006-4971. PMID 28588020. 
  6. ↑ „FDA Approves New Treatment for Leukemia”, GEN, 2017. augusztus 2. 
  7. ↑ „Press release: FDA granted regular approval to enasidenib for the treatment of relapsed or refractory AML”, FDA, 2017. augusztus 1. 
  8. ↑ European Medicines Agency (EMA) EU/3/16/1640. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  9. ↑ European Medicines Agency (EMA), withdrawal letter: Idhifa. [2021. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Enasidenib című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Enazidenib&oldid=26769537”