Enargit

Az enargit (réz-arzenoszulfid) réztartalmú rombos kristályrendszerű, a szulfidos egyes kénanionnal rendelkező ásványegyüttesek közé tartozik. Zömök oszlopos vagy táblás, kockatermetű kristályokban, tömeges halmazokban fordul elő. Előfordulnak szépen fejlett kristálycsoportokban is. Gyakoriak a hármas ikerkristályai.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Cu₃AsS₄
Szimmetriája: rombos kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 4,5 g/cm³.
Keménysége: 3,5 (a Mohs-féle keménységi skálán).
Hasadása: kitűnően hasad a kristálylapok mentén.
Színe: szürkésfekete, vasfekete, friss törési felülete ibolyaszínű.
Fénye: fémes vagy félig fémes.
Átlátszósága: opak.
Pora: szürkésfekete.
Elméleti réztartalma: 48,3%.
Elméleti arzéntartalma: 19,1%

Keletkezése

Hidrotermás eredetű. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Hasonló ásvány: a sötét színű szfalerit.

Előfordulása

Ritkábban előforduló rézércfajta, melynek arzéntartalmát is hasznosítják. Telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Jugoszláviában Bor, Chilében, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban az Ural-hegységben, az Amerikai Egyesült Államokban Utah és Montana területén, Mexikóban, Peruban, Argentínában, Namíbiában. Jelentős volt a Szardínia-szigetén az enargitban gazdag ércek bányászata.

Előfordulásai Magyarországon

Nagyobb mennyiségben Recsken bányászták, ott a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul, a Velencei-hegységben ahol 20 km² területű vulkanikus területen és az azt környező utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették.

Kísérő ásványok

Pirit, szfalerit, bornit, kalkozin, tetraedrit.

Források

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985
J. Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974

A Wikimédia Commons tartalmaz Enargit témájú médiaállományokat.