Ugrás a tartalomhoz

Elveszett magyar filmek

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar filmművészet korai időszakában keletkezett alkotások közül sok ma már nem lelhető fel különböző okokból (termszetes okokból elveszett, tervszerűen elpusztították stb.). Az alábbi cikk ennek történetét foglalja össze.

Története

[szerkesztés]

Némafilmek

[szerkesztés]

Magyarországon a kisebb felvételek már a film, mint olyan megjelenésétől, 1896-tól léteztek, de mai értelemben vett, komolyabb filmművészeti alkotások 1901-től[1] / 1908-tól ismertek.[2] 1908-ban mintegy féltucat magyar néma-játékfilm készült. A hangosfilmek magyarországi megjelenéséig, azaz 1930-as évek elejéig körülbelül 600 némafilm címe ismert különböző forrásokból.[1][1][2] Ezeknek több, mint a 90%-a[2] (más számítások szerint 96%-a)[3] elveszett az idők során,[2] mindössze 50-re[1] / 70-re tehető a fennmaradt filmek száma.[4] A filmek pusztulásának többféle oka ismert, a kutatók leginkább a filmgyártók nemtörődömségét, a forgalmazói oldal kereskedőszellemiségét, és fogyasztók folyamatos „friss tartalomra éhségét” emelik ki.[2] Volt példa a filmek műanyagként való újrahasznosítására (cipőfűzőként, könyvjelzőként, szemüvegkeretként, fogkefeként)[5] is a korabeli időkben, ahogy az ezüst utólag kimosása sem számított ritkaságnak a tekercsekből.[4]

Az 1956-os forradalom idején elpusztult a némafilmek nagy gonddal összegyűjtött forgatókönyv-archívuma a filmgyár egyik raktárában.[2] Napjainkban elsősorban a Magyar Közlönyben szereplő, Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság filmfelvételek engedélyeztetésére vonatkozó döntéseit szolgálhatnak korai magyar filmográfiák alapjául.[6]

Bővebben: Magyar némafilmek listája

Hangosfilmek

[szerkesztés]

1931 és 1944 között 360 magyar hangos-játékfilm készítéséről tudni.[7] Ezek megmaradási aránya jóval jobb a némafilmeknél: 294 bemutatható állapotban van, 25 elveszett, a többi (41) töredékes-hiányos (2016).[8] 1982-ben még az 1945 előtti hangosfilm 1/4-ét (kb. 120-at) tartottak elveszettnek.[9]

Bővebben: 1945 előtt készült magyar hangosfilmek listája

Az 1940-es évek zsidóüldözései idején számos zsidó vonatkozású alkotás (pl. zsidó származású színészekkel készült film) be lett tiltva (bár fizikailag nem semmisítették meg), és külföldre lett csempészve (pl. az Amerikai Egyesült Államokba).[10] A háború után főleg az úgynevezett „selejtfilmekkel” kereskedők vittek külföldre (vagonszámra) magyar filmeket,[11] Lajta számításai szerint 1945–1950 között többet, mint amennyi az országban maradt.[12]

1945 után szovjet-kommunista korlátozások érték az ágazatot. Egy 1945-ös rendelet 109 tiltott (fasiszta) játékfilmet sorol fel, ebből 10 teljesen, 28 töredékesen el is veszett.[10] (Akadt egyébként ettől függetlenül 1945 utáni időkben elveszett régi hangosfilm is, pl. a Családi pótlék és a Behajtani tilos című.)[10] 1945-ben történt egy előre nem látható nagyobb másik filmpusztulás is: a megszálló szovjet katonák beköltöztek a budafoki borospincékbe, ahová korábban a Filmiroda számos filmet háborús megőrzésre elraktározott. Mialatt részegeskedtek, az egyik pince felrobbant, ezzel több 100 játékfilm és több 1000 dokumentumfilm negatívja veszett el.[13] (A Könyves Kálmán körúti raktár nem pusztult el ilyen körülmények között, ott csak 1950-ig a filmgyár párttitkára égettetett el több filmhíradót az „úri világ” idejéből.)[11]

Kezdeményezések egy filmmúzeumra

[szerkesztés]

Bár már az 1910-es évek elején felmerült egy Fővárosi Filmmúzeum terve,[14] sem ez (az első világháború miatt), sem az 1938-as újabb filmtár / Filmművészeti Múzeum[15] nem valósult meg.[16] Lajta Andor már ekkor, 1938-ban valószínűsítette, hogy az utolsó 5 év alatt elkészült 138 film egy részéből sem negatív, sem kópia nem áll rendelkezésre.[16] Ugyanebben az időben egy másik kritikus rámutatott, hogy a különböző filmraktárak sok hangosfilmet őriznek (rendszerezetlenül), a némafilmek többsége azonban már ekkor sem volt azokban megtalálhatók.[15] (Fontos kiemelni, hogy a kezdeti időkben elsősorban a dokumentumfilmek, filmhíradók esetleges megőrzéséről volt szó, nem pedig a játékfilmekéről.)[17]

Filmpusztulások a Filmarchívum időszakában

[szerkesztés]

1946-ban Balázs Béla javasolta egy filmarchívum létrehozatalát.[12] Lajtát végül 1949-ben bízták meg azzal, hogy kidolgozza a magyarországi filmarchívum és filmmúzeum szervezetét.[12] A Filmarchívum végül csak 1957-ben jött létre.[18]

Ezt követően is vesztek el filmek. Egyik fő ok a korábbi, erősen tűzveszélyes nitrocellulóz filmek (negatívok és kópiák) gyors NDK ORWO-biztonsági filmre[19] való átmásolásánál történt. (Az eredetiek ezt követően a MOKÉP kőbányai telephelyén elégetésre kerültek.)[20] Ilyen pusztulások esetei, pl.:

  • az eredeti negatív helyett a rosszabb minőségű másolat kerül újabb másolatra;[19]
  • több kópia esetén a hosszabbat másolták, majd valamennyit megsemmisítették, nem törődve azzal, hogy a hosszabb sem teljes, és a rövidebb is tartalmazhat olyan részleteket, amely nem szerepel a hosszabbon, azaz kiegészíthetik egymást (1970-es évekbeli gyakorlat, pl. Halló Budapest, 1935);[19]
  • egyből pozitív filmre vették az anyagot, többszörösíthető változat nem is maradt fenn (pl. Egy éjszaka Erdélyben, 1941).[21]

Nitrocellulóz filmeket még 1975-ben és 1984-ben is nagy mennyiségben selejteztek.[21]

A filmek emberi beavatkozástól függetlenül, a rossz tárolási körülmények között is természetes pusztulást mutathatnak.[21] Különösen a nitrofilmeket fenyegeti veszély („filmbomlás”), melynek lépései a következők: a filmszallag elszíneződése, a sötét részek elhalványodása, a filmanyag roncsolódása, ragacsossá válása, szilánkos szétrepedezése, végül (oxigénhiányos esetben) öngyulladással való elpusztulása.[6]

Fontos kiemelni, hogy a megmaradt filmek esetén nemritkán a filmszínházakban használt kópiákról állították össze a kutatók a filmet, az eredeti negatívok gyakran elvesztek.[15] Az 1945 előtti hangos [játék]filmek kb. 1/3-as esetében ismert az eredeti negatív is.[3] Ez azért számít komolyabb gondnak, mert a másolatokat akár több 100-szor vetítették, így esetenként erősen sérültek, rongálódottak.[22]

Az utóbbi időben előkerült filmek

[szerkesztés]

2016-os kutatások szerint az 1990-es rendszerváltás óta 40-nél több korai hangosfilm került elő ebből az időszakból (utolsó: Megálmodtalak, 1943-as film, 2009-es előkerülés).[23] Előfordul, hogy szó szerint részeként sikerül összegyűjteni egy filmet, mint az történt pl. a Gyávaság (1942) esetében Budapestről, Moszkvából és egy magyar vidéki padlásról.[22]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Csak 1973-ban született törvény az újonnan gyártott filmekről egy – a könyvekhez hasonló – kötelespéldány beszolgáltatásáról (1973. évi 6.332/4. filmfőigazgatósági utasítás).[18] (1949 és 1961 között egy rendelet volt érvényben, amely az 1945 előtti magyar filmek kötelező beszolgáltatását írta elő.)[5]
  • Mai értelemben vett, jó minőségű filmrestaurálásra az 1990-es évekig nem volt technikai lehetőség, így a régi magyar filmek felújítása csak ezt követően kezdődhetett meg.[21]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d https://nfi.hu/filmarchivum/gyujtemenyek-lista/jatekfilmek/nemafilmek-a-kezdetektol-1930-ig.html
  2. ↑ a b c d e f Fekete, i. m., 39. o.
  3. ↑ a b Fekete, i. m., 51. o.
  4. ↑ a b https://qubit.hu/2024/04/30/a-magyar-mozi-elso-aranykorabol-a-filmek-kozel-90-szazaleka-elpusztult-de-az-archivumban-mentik-ami-mentheto
  5. ↑ a b Fekete, i. m., 40. o.
  6. ↑ a b Fekete, i. m., 43. o.
  7. ↑ Fekete, i. m., 30., 39. o.
  8. ↑ Fekete, i. m., 31. o.
  9. ↑ Fekete, i. m., 50. o.
  10. ↑ a b c Fekete, i. m., 44. o.
  11. ↑ a b Fekete, i. m., 46. o.
  12. ↑ a b c Fekete, i. m., 47. o.
  13. ↑ Fekete, i. m., 45. o.
  14. ↑ Fekete, i. m., 39-40. o.
  15. ↑ a b c Fekete, i. m., 42. o.
  16. ↑ a b Fekete, i. m., 41. o.
  17. ↑ Fekete, i. m., 40., 42. o.
  18. ↑ a b Fekete, i. m., 49. o.
  19. ↑ a b c Fekete, i. m., 53. o.
  20. ↑ Fekete, i. m., 48-49. o.
  21. ↑ a b c d Fekete, i. m., 54. o.
  22. ↑ a b Fekete, i. m., 52. o.
  23. ↑ Fekete, i. m., 32. o.

Források

[szerkesztés]

További irodalom

[szerkesztés]
  • (szerk.) Varga Balázs: Játékfilmek 1931–1997, Budapest, Magyar Filmintézet, 1998
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931–1944, Máriabesnyő–Gödöllő, Attraktor Kft., 2006
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896–1918, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1966
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918–1931, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1967
  • (szerk.) Nemeskürty István: A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1975

További elektronikus hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elveszett_magyar_filmek&oldid=27621752”